Nem szeretem a személyeskedést. Nem szeretem Matolcsy Györgyöt cikizni, mert ferdén áll a szeme, és minden fényképén úgy néz ki, mint valami eszelős. Lehet, hogy egyszerűen nem fotogén alkat, még sosem láttam élőben - különben is, a sajtóban mindenkiről olyan kép jelenik meg, amilyet a képszerkesztő jónak lát. Bár az is igaz, hogy ha a munkáját tényleg jól csinálná, és nem csak ígérgetné, hogy egyszer az egész világ meg fogja látni az ő szellemi nagyságát, csak addig húzzuk ki még valahogy, akkor a kinézete sem érdekelne senkit.
Sem pedig az, hogy szabadidejében miről mit gondol? Hiszen a világ nagy géniuszai is tele voltak zakkantakkal, de például Richard Wagnerről sem érdekel senkit, hogy a fajelmélet egyik megalkotója volt, ha egyszer olyan operákat írt, amiknek minden hangja ott van. Matolcsy György is nyugodtan vizionálhatna kis piros pontokról, ha amúgy minden remekül menne. Ám ez a történet, miszerint a magyar gyerekek fenekén százból harminc esetben (ergo hetvenben nem) kis piros pont van megszületéskor, mint ahogy állítólag a japánokén, remekül megmutatja a miniszter úr viszonyulását a valóság mint olyanhoz.
Egyáltalán: milyen forrás az, hogy "japán tudósok mondták" neki? És ha voltak is ilyen, név nélkül nyilatkozó japán tudósok, neki nem volt annyi józan paraszti esze, hogy valami gyanús legyen ezzel az infóval? Hogy lehet az, hogy ez a piros pont eddig senki másnak nem tűnt fel, ideértve a komplett magyar orvostársadalmat? Matolcsy úr láthatóan már megint okosabbnak gondolja magát az egész világnál.
Igen, valóban különleges nemzet vagyunk és van mire büszkének lennünk, hiszen mi vagyunk az egyetlen, amelyik ezt a gyönyörű nyelvet beszéli, íróink, költőink fantasztikus irodalmat hoztak össze, kiváló zenészeket és tudósokat adtunk a világnak, a dobostortáról és a túró rudiról nem is beszélve. (Bár egyesek képtelenek különbséget tenni a kollektív nemzeti büszkeség és a saját teljesítményért érzett egyéni büszkeség között, és az gondolják, utóbbi pótolható az előzővel. Megint mások - vagy éppen ugyanazok - pedig elfelejtik, hogy a világ többi nemzetének is megvan a maga öröksége és különlegessége, amire meg ő büszke joggal.) Viszont egy feneken található piros pont mitől fegyvertény? Attól miért lennénk szebbek, jobbak, különlegesebbek még másoknál is? Matolcsy Györgynek tényleg ez a mérce? (Akkor se lennék meglepődve, ha ez a piros pont majdan az egyetemi felvételi pontrendszerbe is beszámítana.)
Egyáltalán egy nemzetgazdasági miniszternek egy lakossági fórumon miért kell erről beszélnie? És miért a múltunkra akar büszkének lenni, miért nem a jelenünkre vagy a jövőnkre? Miért gondolja, hogy egy kis piros pont bennünket olyan naggyá tesz világviszonylatban, hogy ő bármit megtehet a magyar gazdasággal, úgyis nekünk.. pardon: neki lesz igaza?
Most már legalább értjük.
"Ez a gyerek meg nem normális."
