Bevándorló-témakörben az emberi hülyeség ismét új Csimborasszót ért el. A szilveszteri események - Kölnben és más német városokban, többségében arab bevándorlókból álló bandák zaklattak nőket - megint elindították a káeurópai gyűlöletlavinát: lám, mind ilyenek, beleharapnak a menedéket nyújtó kézbe, hát milyen jó, hogy nem mi engedtük ezeket be, a hülye németek meg bezzeg hogy megjárták. A bevándorló lett az új cigány: mostantól minden bűncselekmény, aminek az elkövetője bevándorló, feltűzött szuronyként fog csillogni az összes, Európába érkezett bevándorló és/vagy menekült ellen. Mindehhez pedig a helyi társadalom sekélyes és buta (vagy inkább mások butaságát kihasználó) hangadói adják a szellemi muníciót.
Köln Szilveszterkor, messziről. (forrás: koeln.de)
Dedós közhely, de ezek szerint nem lehet elégszer elismételni: vannak ilyenek és vannak olyanok. A bevándorlók között is vannak bűnözők, de a túlnyomó többségük továbbra törvénytisztelő polgár, aki csak szeretne jobban élni, mint otthon. És nagyobb békében, mint otthon. A rendőrségi hírekbe érthetően csak a bűnözők kerülnek be, de azokról általánosítani az összes bevándorlóra, sőt kollektív bűnösként kezelni mindenkit, aki Európán kívül született, enyhén szólva nem vall túl sok észre, pláne sok emberségre. A kölni bandában a híradások szerint kb. százan lehettek, ami elenyésző a városban élő bevándorlók (és azon belül is a muszlimok) számához képest. Azt meg, hogy közülük mennyi volt valóban a bevándorló, mennyi az első és mennyi a többedik generációs, és az újak közül hányan érkeztek a mostani hullámmal, és hányan régebben, semmi információnk nincs. Csak az utólagos előre jólmegaszondás.
A bűncselekményeket meg kell torolni, akárki kövesse is el. Ez nem kérdés. Azok ellen, akiknek és akikkel problémás az együttélés, adekvát szankció lenne a kiutasítás is, mint ahogy ezt Németország is teszi. (Az együttélésre képtelen európai őslakosok esetében már bonyolultabb a helyzet.) Csakhogy a németek láttak már bevándorlót idén nyár előtt is, és a migráns (der Migrant, ~en) szót sem csak fél éve ismerik. És ott az sem újdonság, hogy bizony a bevándorlók között vannak bűnözők, és a bűnözők között is vannak bevándorlók. Németországban a szilveszteri események egy már évtizedek óta, aránylag jól működő rendszer egyik hibájára mutattak rá, amit most ki fognak javítani. Magyarország és Németország között az a fő különbség [különbség 1], hogy ott tudják, miről van szó, és hogy hova kell nyúlni a probléma orvoslásához. Ettől még továbbra is a befogadás és az integráció lesz az elsődleges cél - csak ezentúl némely problémát, amiről eddig azt hitték, hogy integrációval meg tudnak oldani, mostantól rendészeti eszközökkel fognak. A határok megerősítése ott nem azt jelenti, hogy mindenkit kizárnak, hanem hogy ellenőrzik, hogy ki jön be [különbség 2] - bár ez éppen azoknak az országoknak lenne a feladatuk, amelyek a költségvetésüket infrastruktúra helyett inkább drótkerítésre és plakátkampányra fordítják.
A nők elleni erőszak elleni tüntetés Kölnben. (forrás: spiegel.de)
A pletyka, miszerint Németországban tilos rosszat a bevándorlókról írni, természetesen kamu. Ha ott bármelyik politikai szereplő bele akarna szólni, hogy a sajtó mit írhat meg és mit nem, azonnal kitörne minden botrány. [különbség 3] Viszont a német sajtó most szembesült egy problémával, ami nálunk már régebb óta ismert: hogyan lehetne egy bűnügyi tudósításban az elkövető származásáról írni - már ahol az releváns - úgy, hogy az az átlagos médiafogyasztóban ne valamiféle rasszista összeesküvés-elméletté álljon össze? Az általánosítás és az előítéletek csak stabilizálják a helyzetet, és jobban megmérgezik a békés együttélést, mint az összes bűnöző együttvéve. A többségi társadalom elvárja a kisebbség integrációját, de az ahhoz vezető utat pont ő maga zárja el. Németországban, bár az idegenellenes tüntetések megszaporodtak, sem ezek, sem a szilveszteri események nem irányították tömegesen a szélsőjobb felé a szavazókat, és a kormány sem akart ezzel népszerűségre szert tenni. [különbség 4] Ha pedig egy kormányzati szereplő tenne idegengyűlölő nyilatkozatot, akkor másnaptól nézhetne új munka után. [különbség 5] Fölösleges tehát most Magyarországon azt bizonygatni, hogy Németországnak a magyar kormányzat mutatott volna jó példát, mert erről szó nincs, sőt.
Az persze teljességgel zsákutca, hogy mostantól mások vallási törvényei, vagy a félelem korlátozzon bennünket a liberális állam által biztosított jogainkat gyakorlásában, ott és úgy, ahogyan akarjuk. Ha valaki Európában akar élni, akár bevándorlóként, akár hófehér bőrű őseurópaiként, az szokja meg: itt nem lehet másokat egyéni ízlés vagy vallási törvények alapján egzecíroztatni. Még jó, hogy a német közvélemény a kölni polgármester nőket rendre utasító felvetésére is remekül reagált, és utána a polgárok nem a bevándorlók, hanem a nők ellen erőszak ellen tüntettek. Ám Magyarországon ha egy nő túl "kihívó" öltözéket vesz fel, és jól merészeli magát érezni egy buliban, akkor hivatalosan is maga "tehet róla", ha megerőszakolják. Közben némely a legfőbb közjogi méltóság a nőket csupán unokaszülő gépnek tekinti, a magyar állam bőszen kiáll a hímsoviniszta előadóművész mellett, miközben a kormánypárt elöljárói a nők méltóságáért kiállókat vádolják véleménydiktatúrával. És ezek csak a legutóbbi esetek. A lényeg, hogy nekem senki ne akarja bemagyarázni, hogy az általánosító, rasszista, ostoba, gyűlöletkeltő kormányzati politika célja a magyar nők védelme lenne.
Ez egyszerűen megint csak a szokásos ész, érv és szakmaiság nélküli, pusztán érzelmi politizálás, amivel a Nemzeti Együttműködés Kormánya éppen most fordul rá a harmadik ciklusára. Mert Magyarországon ez még mindig bejön. Itt a vége. [különbség 6]
