Először is szögezzük le: ferencvárosi lokálpatriótaként borzasztóan fáj, hogy az FTC szurkolótábora az, amivel a legkevésbé tudok közösséget vállalni. Pedig az első két NB1-es meccsemet is a Fradi B-közepében töltöttem, ám amit ott láttam-hallottam, az valahogy nem nyerte el a tetszésemet. Ugyancsak ferencvárosiként elég skizofrén állapot az is, hogy egyrészt örülök, hogy kerületemben egy szép, új, korszerű, modern létesítmény épül, ráadásul rohamtempóban. Ám az mélységesen elkeserít, hogy az adómilliárdjainkat a kormány nem az oktatás vagy egészségügy fejlesztésére, vagy pedig mindennapi életünk megkönnyítésére költi, vagy akár a tömegsportra, hogy az ifjúságot rávegyék az egészséges testmozgásra - hanem a reményeinket rendszeresen alulmúló professzionális futballra. Azon belül is némely - politikai okokból - kivételezett csapatra, mint a Videoton, Felcsút, Debrecen vagy éppen a Ferencvárosi Torna Club.

Múlt szombaton pedig a Puskás Ferenc Stadionban - amit az FTC megkapott hazai pályának, amíg a sajátja felépül - rendezett FTC-MTK mérkőzésen a hazai szurkolótábor (egy része) ismét átlépte a civilizált jóízlés határát. Ezek közül ami a közvéleményhez is eljutott: a magasba emelt, hatalmas "In memoriam Csatáry László" molinó, amivel a héten meghalt nyilas gettóparancsnokra emlékeztek. Azért ez jutott el a közvéleményhez, mert ezt mutatta a köztévé másodpercekig és olvashatóan. De nem ez volt a szurkolók és a velük együttműködő szervezők első húzása azon a mérkőzésen.

kép: 444.hu

Az első félidőben már kifeszítettek egy hasonló tartalmú, háromszintes molinót: "Zsidótörvények, listázás, huligántörvények, regisztráció - deportálni nem akartok?" Ezt értelmezni elsőre nem könnyű, de ha már tudjuk, hogy az ő szlengjükben a "zsidótörvény" szó a zsidózás megtiltását jelenti, ami ellen ők hevesen tiltakoznak, akkor már teljesebb a kép. A tévében ebből csak annyi hallatszott, hogy a pályán a szpíker megkérte a szurkolókat a csapatok sportszerű buzdítására, és ők a feliratot kisvártatva le is vették - valószínűleg nem is tervezték másképp. (Azt nem tudni, hogy ezt az üzenetet az MTK elleni meccsre tartogatták, vagy amúgy is kirakták volna - bár ma már azt is egyre több ismerősömnek kell elmesélnem, hogy a Magyar Testgyakorlók Köre mit is jelent, és miért pont kék-fehérben játszik?)

Azért is érdekes, hogy egyáltalán kikerülhetett olyan transzparens a lelátóra, amit le kell venni, hiszen a beléptetésnél elvileg minden molinót be kellett mutatni a biztonsági szolgálat embereinek. (Ehhez képest az MTK lelátójáról a biztonságiak mégis maguk szedtek le egy előzetesen jóváhagyott, "A listázás nem pálya" feliratú molinót - amivel az ellen tiltakoztak, az egész magyar szurkolói társadalommal egyetemben, hogy vendégszurkolásnál meg kelljen adni a személyes adataikat más kluboknak, természetesen minden adatvédelmi garancia nélkül - míg ugyanez a felirat a Fradi szektorában vígan kint viríthatott.) Szóval hogy a hazai szektorban antiszemita kiírások megjelenhettek, az vagy annak köszönhető, hogy a hős székházvédők az ő esetükben eltekintettek a láttamozástól - vagy azokat látták és jóváhagyták. Harmadik lehetőség, hogy ezek a transzparensek a Puskás Ferenc Stadion épületében készültek el, mindenfajta ellenőrzés nélkül.

Így már rögtön érthető, hogy a Csatáry Lászlót éltető lepel hogy kerülhetett ki - bár mint látható, abban a pillanatban ez már abszolút nem volt meglepő. Aztán ez a transzparenst is levették, de egy jó pár másodpercig, talán teljes fél percig is azért látható volt, sőt még a tévé is mutatta, szóval akik kitalálták, a céljukat elérték vele. Sokan azt is felháborítónak tartják, hogy a köztévé is jól megmutatta, bár én ennek csak örülök. Így legalább ország-világ láthatta, hogy Magyarországon a neonácizmus szervezetten, államilag támogatott keretek között működik. Ha a tévé nem tudósított volna egy ilyen súlyos provokációról, akkor azt a rossz, Kádár-korszakbeli hagyományt követte volna, miszerint ami kínos, azt nem kell tudomásul se venni.

A nagy hiba inkább a közvetítő riporter sara, aki így kommentálta az eseményt: "Csatáry Lászlóra emlékeznek a ferencvárosi szurkolók, aki a napokban hunyt el." Itt már nem lehet amögé bújni, hogy a sportriporternek közéleti kérdésekben nem kell állást foglalnia - márcsak mert ő igenis foglalt állást, akár képzetlenségből, akár szánt szándékkal. Aki mikrofon elé ül, annak tisztában kell lennie a véleményformáló hatalmával, és ilyen helyzeteket kell tudnia kezelni. Ez a riporter (nevét most rejtse a feledés jótékony homálya, annál is inkább, mert a kilétében nem vagyok biztos) láthatóan jól tudta, kiről van szó, és ő pedig ahelyett, hogy a látottakat kommentálta volna, majdhogynem beállt a megemlékezők közé. Mintha a jó Laci bácsi valamilyen régi nagy focista lett volna, akinek emléke szívünkben örökké élni fog.

És már azon is túl vagyunk, hogy ez csak a fradistáknak egy szűk csoportja, a többség teljesen normális és nem vállal közösséget a nácikkal. Ugyanazon a lelátón ülnek, ugyanazokat a színeket viselik, röviden: ugyanazt a tömeget képezik. A tömeg pedig nem egyes emberek összessége, hanem egy önálló egység, aminek mindenki része, aki benne van. És persze az egyes ember a tömeg szélén nem tehet arról, hogy a közepén egyesek mit művelnek - de nem ez volt az első hasonló eset, nem is a második és nem is századik. Az állítólag létező normális fradisták pedig mégis hétről hétre ott vannak, csatlakoznak, anélkül, hogy bármilyen számottevő ellenlépést tennének. Elfogadják. Aztán a klub kiad egy közleményt, miszerint "az elnökség sajnálatát fejezi ki mindazok felé, akikben megütközést keltett" meg "a Ferencváros minden időben együtt érzett az üldözöttekkel" - mintha a nyilas rémuralom csak egy kis csoport problémája lenne, nem pedig az egész magyar nemzeté. Megoldásnak pedig azt nevezik, ha folytatják az eddig is roppant hatásos antirasszista kampányt, és az éppen ennyire sikeres szurkolói kártyát továbbfejlesztik, csak még nem tudni, hová.

A kézenfekvő megoldás: belső nyomozás indítása a biztonságiak és a szurkolók körében, ez nem merült még fel? Vagy megnézni egy tévéfelvételt és beazonosítani a karlengetőket? Vagy csak fellapozni a fészbúkot, ahol mindenki a saját nevén zsidózik és cigányozik kedvére? Ja vagy kínos, amit csinálnak, de kell a jegybevétel - az állami támogatás mellé az aprópénz is jól jön, és anélkül már mégsem éri meg antirasszistának lenni? Ferencvárosi lokálpatriótaként leginkább mégiscsak az fáj, hogy a kerületem nevét viselő sportegyesület teret ad a nácizmus féktelen tombolásának, és amikor rájuk pirítanak, kis maszatolással máris elintézettnek tekintik a kérdést.