Itten volt gusztus huszadika, Estván király, alkotmány, miazmás. Az évek óta változatlan ünnep állóvizébe idén Veres András győri püspök dobott követ, a lombikbébi program kormányzati támogatásának elítélésével, majd egy pár nappal később egy Magyar Nemzet-interjúban magát a programban való részvételt is bűnnek nevezte. Ezen föl lehet háborodni, de nem érdemes: van egy ember, aki kiállt és elmondta a saját véleményét egy ügyben. Ehhez minden joga megvan, mint ahogy természetesen bárki másnak is ahhoz, hogy ezzel egyetértsen, vagy éppen ne. A bűn vagy a bűnösség emlegetése hangozhat kicsit gorombán, de a vallás az már csak ilyen: az élet cselekedeteit helyes és bűnös kategóriába osztja. Abban persze vallásonként van különbség, hogy a kettő között hol a határ, egyáltalán mi az elválasztási szempont - a katolicizmus ezekben alapvetően szigorúbb nézeteket képvisel. Azt viszont mindenki eldöntheti maga, hogy ezeket mennyire óhajtja követni - ez a vallásszabadság. (Mindazonáltal az alternatívaként javasolt, örökbefogadás intézménye is teljesen járható út.)
Azt viszont tegyük hozzá, hogy a katolikus egyház fő problémája nem a mesterségesen megfogant és megszületett gyermekkel van, hanem a többi, szintén megfogant, de aztán nem beültetett petesejtekkel. Az egyház tanítása szerint ugyanis az emberi élet a fogantatással kezdődik, így a lombikban létrehozott petesejtek elpusztítása lényegében az abortusszal és a gyilkossággal egyenértékű. (Balog Zoltán mindenügyi miniszter ezért is helyezte kilátásba, hogy a jövőben ezt szigorúbban fogják szabályozni. Persze az is világos, hogy amint a Fidesz központi álláspontja megváltozik ebben a kérdésben, mint már annyiban, Balog lesz az első, aki szemrebbenés nélkül tesz úgy, mintha mindig is az ellenkezőjét vallotta volna.) Ám amíg az állami törvénykezés nem vallási alapokon működik, addig az átlagos emberre semelyik egyház tanításának nem kell semmilyen kihatással lennie. Magyarországon az utóbbi időben sajnos inkább ennek az ellenkezőjére adódott példa, ezért is borzasztó üdítő most egy ilyen kiállás jobboldalról: a magyar kormány és a kormánypárti bérsajtó is egyöntetűen védték meg a lombikprogramot.
Mint fentebb említettem: vallás és vallás között is van különbség. A magyar katolikus papság évek óta egyre megosztottabb. Ha például Beer Miklós váci püspök nyilatkozatait figyeljük, akkor egy egészen másféle katolicizmussal találkozhatunk. De akár a kereszténységen belül is vannak markánsan eltérő vélemények, mint például Kaposvár evangélikus (női) lelkészéé, aki maga is így adhatott életet gyermekének. Csak az a szomorú, hogy mint ahogy az iszlamista terroristákról sokan a komplett iszlámra és a muszlim hitű emberekre általánosítanak, úgy nyilván sokan Veres András miatt fogják elítélni az egész kereszténységet, vagy magát az istenhitet. És ezen a jelenlegi kormánypolitika sem segít. Hiszen elhatárolódás ide vagy oda, a kormányzati törekvés állam és egyház szétválasztásának megszüntetésére mindennap megmutatkozik, aminek nem csak a szekuláris állam, de a független egyház is naponta kárát látja. Amíg a mai magyar kormány a saját despotikus hatalomgyakorlásához a "kereszténység" címkéjét aggatja magára, és amíg a "keresztény Magyarország" a kirekesztésnek és a más vallásúak gyűlöletének a szinonimájaként működik, addig - a kormányzati politikával szembemenő keresztény-keresztyén hangok ellenére is - nagyon nehéz lesz az egyházaknak a saját lombikjaikból kitörniük.