Résztvevő megfigyelés az
Első Magyar Egyetemfoglalás ötödik estéjén

Bevallom, eddig eléggé szkeptikus voltam a diáktüntetőkkel. A céljaikkal mindig is egyetértettem, de az eszközeiket kontraproduktívnak tartottam. Ezt a cikket is arról akartam eredetileg írni, hogy teljesen jó, amit csinálnak, de ne szeparálják el már magukat ennyire mindentől és mindenkitől. Hiszen annyi szolidaritást, szellemi és erkölcsi támogatást kapnak annyiféle helyről, ők pedig azt konzekvensen nem viszonozzák. Hétfőn például az Éhségmenet (arról is akarok majd még írni) a Deák téren vonult el, köszöntötte az éppen ott tüntető diákokat, akik még csak vissza sem integettek. Sőt sokan közülük azt sem tudták, hogy ez most mi ez itt? Szóval ezzel a mindentől elhatárolódással csak azt érik el, hogy azt a látszatot keltik: vívogatják a maguk kis harcát, de mindenki másra magasról tesznek. Ez pedig egyre inkább antipatikus kezd lenni.

(A képeket a szervező és résztvevő diákok készítették, forrás: Facebookról, vágatlanul.)

Ám csak egyszer kell bemenni a fórumukra, és az ember tényleg megláthatja, itt valami olyasmi történik, ami eddig még soha Magyarországon: közvetlen demokrácia - és még működik is! Persze csak egy előadónyi emberrel, és úgy se zökkenőmentesen (legutóbb például két óra ment el technikai kérdésekre), de a lehetőségekhez mérten ez is fantasztikus. No meg önmagában az, hogy egy öntevékeny csoport magához ragadja a kezdeményezést, és a maga erőszakmentes eszközeivel, az őt érintő kérdésekben gyakorol nyomást a hatalomra. A decemberi hat pont - például a keretszámok bővítése és a röghözkötés eltörlése - még mindig érvényesek, illetve kiegészültek még eggyel: a hátrányos helyzetű fiatalok bejutásának megkönnyítésével. Természetesen a Középiskolás Hálózat (KiHa) is mindig képviselteti magát. No és a Hallgatói Hálózat (HaHa) is, ami az akciónak kezdeményezője volt, de az már jócskán túlnőtt rajtuk, a résztvevők és szervezők nagy többségét már régen nem ők adják. Sok helyütt látni, hallani, olvasni, hogy a diákok elfoglalták az egyetemet - de hogy lehet valamit elfoglalni, ami eleve nekik, értük, miattuk van odaépítve? Többek között ez az, amire az Első Magyar Egyetelmfoglalás (EME) ismét emlékeztetik a társadalmat, a kormányzatot és az egyetem vezetőit.

Közülük is leginkább dr. Pál Ferenc dékánhelyettest, aki láthatóan nagyon nem érzi jól magát olyan helyzetekben, ahol nem ő diktálhat. Például a pénteki egész napos szabadegyetem (előadások sora a felsőoktatás történetéről, hátteréről és jelenlegi helyzetéről) végére egy politikai vita tette föl a koronát, amelyen a magyar politikai élet csaknem összes számottevő szervezete képviseltette magát egy-egy szakpolitikussal. (A főszereplő Magyar Bálint mellett Kunhalmi Ágnes - MSZP, Osztolykán Ágnes - LMP. Karácsony Gergely - PM - hogy csak a legismertebb neveket említsem. Sajnos sem a kormányzat, sem a Fidesz-KDNP nem fogadta el a meghívást, a Jobbikot viszont eleve nem is látták volna szívesen. Erre a legutóbbi kijelentésre a moderátor nagy tapsot kapott.) A dékánhelyettes úr tehát ezt szakította félbe azzal, hogy nyolckor be kell zárni a termet, és az már kemény öt perccel el is múlt. Majd meghívást kapott a másik teremben tartott hallgatói fórumra, amit úgy fogadott el, hogy közben úgy gondolta: annak szabályai őrá nem vonatkoznak. Megkérte a diákokat, hogy mivel az épületet áramtalanítani kell a hétvégére (aha, nyilván a hűtőket is hetente leengedik), meg a műszaki személyzet munkaideje is lejárt, ezért a diákok fáradjanak haza, hétfőn majd folytatják az íventet. Sajnos nem volt vele tisztában, hogy egy tiltakozás nem nyitástól zárásig tart, illetve a helyben kialakult szokásokra, kézjelekre (tetszés, nemtetszés) is furán nézett. Majd amikor a többiek válaszai alatt a moderátor srác megkérte, hogy ő is jelentkezzen, ha szólni akar, megsértődött: közölte, hogy ő ennek a társaságnak nem tagja, őt ebbe a fórumba csak belekényszerítették, és azt hitte, felnőtt emberekkel tárgyal. Majd ugyanez a felnőtt ember a megafonnal a hóna alatt kisétált (az ajtóban még egy operatőrrel is összeverekedett), és egy cetlin üzent vissza, hogy csak akkor hajlandó visszaadni, ha a diákok hazamennek. (Azt nyilván nem vette észre, hogy a sarokban van még vagy tíz, és azokat se használja senki.)

A fórum egyébként teljesen nyitott: aki a teremben tartózkodik, az automatikusan résztvevő, szavazhat és hozzászólhat, persze a szabályok elfogadásával és betartásával. A sajtó számára is végig nyilvános, de a diákok is azonnal közzétesznek fészen minden fejleményt, az Értünk.hu pedig percről percre tudósít. Csak egy pár percre kértek zárt ülést, amíg azt tárgyalták meg: pénzbeli támogatást (mert ugye a kenyeret, vajat, parizert, hogy ne haljanak éhen, elő kell teremteni valahonnan) csak lekövethető forrásból fogadnak el, és akkor is csak ha az NEM politikai párttól vagy ahhoz köthető személytől jön. Teljesen jogos: ne süsse rájuk senki, hogy ez vagy az pénzeli őket. (A z egyetemi személyzet hétvégi túlórapénzeit egy kékruhás hölgy saját zsebből magára vállalta, az egyéb felmerülő költségekre meg önerőből járulnak hozzá. Bár arról is megoszlanak a vélemények, szükség van-e villanyra és fűtésre, elvégre nem havajkodni vannak ott.) És az is teljesen érthető, hogy miközben az állami propaganda folyton azt sulykolja, hogy ezek csak a gyurcsány-bajnai-emeszpé bérencei ("aki nincs velünk, az ellenünk"), így még látszat szinten is el kell kerülniük, hogy ez bármilyen formában is így tűnjön. És - itt térnék vissza a bevezetőhöz - ez teljesen rendben is van. Attól ők még ugyanúgy egy békésebb, igazságosabb hazáért küzdenek, és ehhez meg is érdemelnek minden támogatást, feltétel vagy viszonzás elvárása nélkül - közben azt se felejtsük el: minden segítség csak addig segítség, amíg a másik azt szívesen veszi. Ők rendszeresen elmondják: bár csak önmagukat képviselik, nem csak saját magukért küzdenek, sőt: egy jól működő felsőoktatás az egész országnak és az egész nemzetnek használ. Így értsük meg: nekik öngyilkosság lenne bárkivel nyílt szimpátiát vállalni, viszont az így megőrzött tisztaságukra mindnyájunknak, valamint az egész magyar közéletnek szüksége van. Az ő jövőjük mindnyájunk jövője, így becsüljük meg őket!

Hajrá egyetemfoglalás, hajrá diákok! :)

"Nincs szebb, mint a főokos előtt vigyázzban álló láthatatlan röhögés,
ó, nincs szebb, mint a zenébe bújt, a szavakban néma kételkedés,
ó, nincs szebb, mint a simogató pofon, a játék, a játszma, a lelkesedés,
ó, nincs szebb, mint a titkos, a cinkos, az összekacsintó egymást keresés."