A blogger, úgy két héttel ezelőtt úgy döntött: felhagy a blogolással. Legalábbis a magyar belpolitika kitárgyalásával. Nem érdemes ezzel foglalkozni, tényleg. Szép dolog az ellenzékieskedés, de sok értelme nincs.
Konkrétan az történt, hogy az ellenzék egy politikusa felszólalt az ellopott, háromezer-milliárdos magánnyugdíj-vagyon ügyében, mire a kormányzat, felhasználva a kezében tartott igazságszolgáltatást, irreális pénzbüntetéssel állt rajta bosszút. Ehhez az ürügy egy bizonyítatlan félmondat volt, ami egyáltalán nem volt súlyosabb, mint amit a kormánypárti politikusok állítanak rendszeresen az előző kormányzat politikusairól, és amikről rendre bebizonyosodik azok valótlansága. Miközben ugyanők a saját köztörvényes bűncselekményeiket itt követik el az orrunk előtt, és még büszkék is rá. Az úthenger pedig azon hajt át, akin akar, főleg ha sokat ugrál. Ezúttal Török Zsolt, az MSZP volt szóvivője volt a kiválasztott.
Török Zsolt kérése
Mindez az Index és a 444 úgy hozták le, hogy "kínos", "öngól", Facebook-on a "bénázás" szó is megjelent - a kommentekről nem is beszélve. De mindezeket nem Selmeczi Gabriellára értették, vagy arra, hogy a Fidesz már pitiánerebbnél aljasabb eszközöket vet be az ellenzéki hangok elhallgattatására. Az újságírók és a hozzászóllók Török Zsolttal voltak elégedetlenek. Hogy pontosan miért, az nem derül ki - hacsak azt az idétlen és fals hírt nem vesszük annak, hogy az MSZP a bírság általa átvállalt részét azután meg akarta Török Zsolttal téríteni. Egyébként meg a legtöbb komment (amikről bár tudjuk, hogy nem számítanak tudományos forrásnak, de azért elborzaszthatják az embert) az MSZP és Török Zsolt lesajnálásáról és mindenhova elküldéséről szólt. Csupán a fikázódás, meg a siránkozás, hogy a Fidesz alatt milyen szörnyű élni. De aki nekimegy az államgépezetnek és alulmarad, az véletlenül se várjon semmi szolidaritást vagy pár jó szót. Miért nem lopta össze magát időben, mint minden rendes politikus? Most jól megnézheti magát.
Ellenben mi volt helyette a téma egy hétig? Illés bácsi fagyizója. Természetesen az is fontos kérdés, hogy a hatalom gond nélkül tapossa-e el az életét ledolgozó kisembert, és ezért tartunk itt, ahol - vagy éppen hogy a lakosság az, aki minden disznóságot elnéz annak, aki elég szépen tud mosolyogni vagy sírni, és ezért tartunk itt, ahol? Ám akármelyik oldalt nézzük, a bezárt gödöllői cukrászda nagyobb összefogást és élénkebb aktivitást váltott ki, mint akár a kockásinges tiltakozás, aminek szintén minden következmény nélkül lett vége. Le lehet nyúlni a megtakarításainkat, szét lehet verni az oktatást, lehet a kórházakból elfekvőt csinálni - nem érdekes, csak a fagyinkat ne vegye el senki.
Örkény István talán örülne ennek, hiszen ez éppen ellentétes azzal, mint amit Gli ungheresi című egypercesében leírt: abban a magyarok éppen a saját pillanatnyi sirámaik miatt nem hajlandóak fagyizni és kicsit élvezni az életet. Persze a napi gondok ma is állandó panaszkodási ürügyet adnak, és továbbra is azt kergetik el, aki a depresszióból kicsit ki akarná őket rángatni - de legalább a fagyijukba most már tíz ujjal kapaszkodnak.