[A fordító előszava: Izraelben az utóbbi időben ismét elszaporodtak a terrorcselekmények: a hónap elején egy ételcsarnokban mészároltak le terroristák négy embert, ezen a héten pedig három támadás történt civilek ellen. Ezek közül talán a legtragikusabb, hogy egy palesztin terrorista álmában leszúrt egy izraeli kislányt. A lenti cikk lényegében nem tartalmaz semmi újdonságot, legfeljebb a nézőpontja szokatlan: ugyanis egy palesztin arab lány írta. Mindig van egy pikáns varázsa, amikor a "túlsó oldalról" kritizálja valaki a "sajátjait" - főleg, hogy Nadiya Al-Noor valóban aktívan részt vesz a helyi közéletben, és láthatóan komolyan veszi a békeaktivizmust. Nem túl bonyolult, de fontos és korrekt írás.]
Palesztin terrorizmus és muszlim álszentség: egy muzulmán nő nyílt levele
Nadiya Al-Noor
Times of Israel, 2016. július 1.
Nadiya Al-Noor muzulmán fiatal, vallásközi aktivista. Fő területe a zsidó és muszlim közösségek közötti párbeszéd, és aktívan támogatja az Izrael és a palesztin nép közötti békét. A New York-i Binghamton Egyetem közigazgatás szakos, végzős hallgatója. |
Míg 2016. június 30. reggelén gyermekek milliói keltek izgatottan a nyári szünet első napjára, egy gyermek nem ébredt fel. Egy izraeli kislányt, a 13 éves Hallel Yaffe Arielt brutálisan meggyilkolta a saját ágyában egy 17 éves palesztin terrorista. Betört a házukba és leszúrta. Egy újabb élet ért véget az értelmetlen erőszak miatt. Egy újabb lélek távozott ideje előtt a világból. De csak kevés muszlim gyászolja őt, mivel Hallel izraeli zsidó volt.
Muszlim vagyok, így tudom, hogy amikor palesztin terrorizmusról van szó, túl sok muzulmán válik álszentté. Szemtanúja voltam a muszlim közösséget megfertőző, általános, romboló antiszemitizmusnak. Hallottam vallási vezetőink, politikusaink, és akár a liberális muszlim aktivisták szájából. Elborzadva néztem, hogy olyanok próbálják kétségbeesetten igazolni a palesztin terrorizmust, akiket valaha tiszteltem. Miért? Miért ítéljük el a terrorizmus összes formáját, ha közben mindent megteszünk, hogy legitimálhassuk az izraeli zsidók elleni erőszakot?
Okoljuk a „cionizmust”. Okoljuk a „megszállást”. Okoljuk az „apartheid”-ot. Felülünk az Al-Jazeera hírtévé ócska hazugságainak, mint például: „Az izraeliek elzárták a vizet!” „Az izraeliek le akarják rombolni az Al-Aksza mecsetet!” Közben még csak el se akarjuk ismerni Izrael országát. Egyszerűen „Palesztinának” hívjuk. Az izraeliek elleni erőszakot sem hívjuk terrorizmusnak, hanem álszentül kiabáljuk: „Az ellenállás nem lehet bűn!”
Hadd mondjak valamit. Terhes nőket hasba szúrni nem „ellenállás.” Egy kávézóban emberekre lövöldözni nem „ellenállás”. Járókelők közé hajtani autóval nem „ellenállás”. Felrobbantani egy buszt nem „ellenállás”. Betörni egy családi házba és meggyilkolni egy anyát a gyermekei szeme láttára nem „ellenállás”. És halálra késelni egy kislányt, éppen ott, ahol leginkább biztonságban hiszi magát, nem „ellenállás”. A terrorizmus nem ellenállás. A terrorizmus igazolhatatlan bűn.
"Hallel aludt, miközben egy palesztin terrorista betört a szobájába. A tizenhárom éves lányt a saját ágyában szúrta le. A terrorista anyja büszke: "A fiam mártírként halt meg, Allah legyen áldott." "Allah akaratából mindenki az ő útját követi majd, Palesztina egész ifjúsága. Allah legyen áldott." Forrás: The Israel Project [A fordító megjegyzése: Attól, hogy egyesek a saját vagy mások bűneivel a vallás mögé bújnak, attól még nem a vallás válik bűnössé. A vallásosság nem baj, a fanatizmus az.] |
A világ muszlimjai következetesen elítélik az Iszlám Államot és más, az Iszlám nevében elkövetett terrorizmust. Ismerek ilyen muszlimokat: vallásközi békítőket, orvosokat, melegjogi aktivistákat, és még sokakat. Őszintén gyűlöljük az Iszlám Államot és a terrorizmust. Kiállunk a keresztények, ateisták, hinduk, síiták, ahmadik (indiai muszlimok), és minden érintett közösség üldöztetése ellen. Keservesen zokogunk, ha megölnek egy palesztint, de amikor a palesztin terrorizmus miatt hal meg egy zsidó, akkor vagy elfordulunk, vagy úgy formáljuk át a történetet, mintha a terrorista lenne az áldozat. Ez tűrhetetlen.
David Cameron brit miniszterelnök azt mondta: „Ha szerinted az erőszak Londonban elfogadhatatlan, de az öngyilkos robbantások Izraelben más lapra tartoznak, akkor te magad is a probléma része vagy.” Teljesen igaza van. A terror az terror, még ha izraeliek ellen is irányul. Kár próbálkozni, hogy az Izraelben túlságosan gyakran megjelenő terrorizmust igazoljuk vagy mentegessük. Ártatlan emberek halnak meg. Az ő életük ugyanolyan fontos, mint akiket Párizsban, Brüsszelben, Nigériában, Törökországban, Pakisztánban, Jordániában, Indonéziában, Jemenben, Libanonban Irakban vagy Szíriában mészárolnak le. Nem érdemelnek halált.
Természetesen el kell ítélnünk minden olyan esetet is, ahol az izraeli, vagy bármelyik másik kormány vagy hatóság követ el bármilyen igazságtalanságot. Természetesen el kell ismernünk a palesztinok élethez való jogát, de egy élet sem ér többet a másiknál. Egy izraeli halála éppolyan veszteség, mint egy palesztiné. Egy tragédia nem lehet versenyzés tárgya. Mindkét oldalt meg kell gyászolni és mindkét oldalon küzdeni kell az újabb halálesetek megelőzéséért. El kell ítélnünk minden terrorcselekményt, nem pedig mindenáron megindokolnunk őket. Nem hibáztathatjuk a gyilkosságok áldozatait, és nem menthetjük fel a terrorista gyilkosokat. Ha igazoljuk a terrorcselekményeket, azzal azt üzenjük, hogy valójában nem is hiszünk a békében.
Ha terroristákat mentegetsz, a terrorizmust támogatod. Pont. Amíg nem ítéljük el a terrorizmus minden formáját, és minden terroristát, akárhonnan is jött, addig mi, muszlimok, álszentek vagyunk. Márpedig Allah nem szereti az álszenteket.
Csütörtökön a világ elvesztett egy gyönyörű kislányt. Nem szabad Hallel halála mellett elmennünk. Küzdenünk kell az antiszemitizmus minden formája ellen, így a palesztin terrorizmus ellen is. Ez egy szörnyű tragédia, és azon kell dolgoznunk, hogy ugyanez más gyermekével ne történhessen meg. Afshine Emrani, egy iráni-amerikai barátom szavaival élve: „Kérünk, Urunk, segíts rajtunk, ha már egy tizenhárom éves kislányért is kaddist kell mondanunk.”
Fordította: Tucker Dávid