3. LMP
Ha egy exit-pollon a másodrendű pártpreferenciám felől érdeklődnének, valószínűleg őket ikszelném be. Pedig sokáig nem szerettem a civil szervezeteket. A civil szervezet az a politikai szervezet, aki nem kíván politikai felelősséget vállalni, ehelyett az aktuális politikai hatalmon keresztül akarja átverekedni az akaratát., viselje csak amaz a következményeit. Ám úgy másfél éve jött Schiffer András, aki szintén észrevette, hogy ez már így kezd kicsit kínos lenni. A civil szervezetek különben is általában emberi jogot vagy környezetet védenek. Ezért hát nem is volt nehéz őket közös egy zászló alá hozni. Arra meg mi is lehet más írva, mint hogy Lehet Más a Politika - röviden LMP.
Már a nevében is benne van: a politikára nem mint a társadalom rákfenéjére gondol, hanem éppen aktívan kíván benne részt venni. Igaz, ennek a júniusi EP-választás óta nem sok jelét láttuk, de azért mégse maradtak egyválasztási fecskék. Különben is csak minálunk nincs egy európai típusú zöld párt, most végre erre is esélyünk nyílt. Persze, a zöldek néha kissé elvetik a sulykot, például amikor elkerülőutat kell építeni, mert zavarja az arra átvonuló svábbogarakat. És az is zavaró, hogy bizonyos kérdésekben nincs kiforrott véleményük. Viszont a párt gerincét fiatal értelmiségiek, egyetemisták képezik, akik - bár amúgy nem mennének el szavazni - azért csak értenek valamihez. Legfeljebb dunsztjuk sincs a politika működéséről - de épp emiatt az idealizmus miatt nem lehet őket nem szeretni. Legfeljebb komolytalannak tartani, és nem rájuk bízni az ország vezetését.
Bevallom, azt én se tenném. Egyrészt mert jelöltjeik között rengeteg 20-22 éves srác van, akik négy éve még nem is voltak választókorúak, most meg már egyből jelöltek. (Egyébként egyéniben két volt tanárom is indul.) Másrészt meg amik ellen elsősorban tiltakoznak, amikhez képest a politika más lehet, azok a nagypolitika diszfunkciói, szükségszerű negatív velejárói. Ha az LMP is belekerülne a nagypolitika közepébe, akkor vagy elvérezne, vagy kénytelen lenne elárulni önnön elveit, de mindenekelőtt elveszítené gyermeki báját. Rájuk elsősorban az önkormányzatokban van szükség, hogy konkrét ügyekben kaphassanak szerepet. Ügyeljenek a zöldesítésre, városaink, kerületeink lakhatóbbá tételére, és igenis leplezzék le az önkormányzatok belső mutyiköreit. Sőt még a Parlamentben is el tudnám őket képzelni, ahol ugyan nem engednék őket a tűzhöz, de így legalább jobban rá tudnának fókuszálni a saját ügyeikre. Erre mostanában még kevesen látnak esélyt, de ha megint bevetik Lovasi Andrást és Kardos-Horváth Janót, akkor még bármi megeshet.
