Itt van ennek a három gimnazista lánynak az esete, akik brahiból bizsut loptak. Aztán az új törvényeknek megfelelően be is vitték őket elzárásra, egyikük meg olyan sokkot kapott, hogy kórházba került. Hát igen, így van ez, ha valaki csinál egy hülyeséget, és az a vártnál rosszabbul sül el. Vannak dolgok, amiket az ember, ha másképp nem, a saját bőrén tanul meg. Éppen ezért tizennégy év a büntethetőség határa, mert azon felül azért már illik tudni, hogy az ember tetteinek van következménye, és lopni bizony csúnya dolog. Arról lehet vitatkozni, hogy a büntetés súlyossága mennyire van összhangban a cselekménnyel, és hogy kisebb lecke nem lett-e volna elég nekik? De a hírek szerint a fogdában nem verték és/vagy erőszakolták egyiküket se meg, és nem tartották őket napokig étlen-szomjan egy dögverem mélyén. Ami a sokkos állapotot okozhatta, az inkább a szégyen, amit ama lány érezhetett - saját hibájából, teljes joggal.
Ami felől viszont nincs kétségem: ha a három lány történetesen cigány lett volna, nem sírnának értük ennyien. Akkor csak legyintenének, vagy még az se, hiszen akkor hír se lenne a dologból. Mondják is sokan, hogy a törvényt nem a bizsut lopó gimis lányokra hozták - hanem akkor? Az életvitelszerűen, kisebb anyagi értékeket rendszeresen eltulajdonító, visszaeső egyének - magyarul megélhetési bűnözők - megfékezése. Pont ez az a réteg, amelyikre nem lehet alkalmazni a "majd jól elgondolkodik, oszt nem lop többet" elvet, hiszen nem jókedvében lop, hanem mert nincs más lehetősége.
El lehet menni egy cigánytelepre, és megnézni, ott hogy élnek emberek, víz, villany, csatornázás, flaszterozott út nélkül, félig romos házakban, gyakorlatilag fizikailag is elzárva - és akkor talán megértjük, hogy mi is okozza a szegregációban élők tartózkodását az állami intézményekkel (hivatal, iskola, orvos) szemben. Mert a felmérésekben hiába mondja azt a megkérdezettek háromnegyede, hogy a cigányok azért élnek szarul, mert nem szeretnek dolgozni - amíg ugyanezen megkérdezettek ugyancsak háromnegyede jelenti ki, hogy ő bizony nem alkalmazna cigányt, addig miről beszélünk? Ha végre észrevesszük, hogy a bűnözés szociális kérdés, és a cigányságot emiatt nem kollektív bűnös etnikummá kiáltjuk ki, hanem esetleg megpróbálunk odafordulással mind az ő, mind az egész társadalom érdekében kidolgozni egy olyan szociális rendszert, ami a munkába állást segíti és motiválja, akkor a cigányság és a bűnözés esetleges összefüggéseiről beszélni sem lesz többé kínos. Csak ugye ez bonyolultabb és nehezebb, mint masírozgatni vagy jólmegmutatós törvényeket hozni.
Ha ez a törvény létezik, akkor azt leginkább a bizsut lopó gimisek ellen lehet nealkalmazni. De akkor iktassák be mellékbüntetésként a kerékbetörés közbeni tüzes piszkavassal szurkálást is, és akkor majd meggondolják, lopnak-e legközelebb. Ők legalább választhatnak.
