HTML

Mikor? Melyiket?

"– Hé! Te! Nem ismersz meg? – Nem. – Hát nem emlékszel? Hát együtt lőttük a pártházat! – Mikor? Melyiket? – Mikor melyiket!" /Hofi/

Friss topikok

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Fácse

Címkék

1848 (1) 1956 (9) 4k! (2) adó (1) afrika (3) akkordok (1) alföldi róbert (1) alkotmány (10) amerika (10) angela merkel (1) antiszemita (2) arab (7) asszociáció (3) ázsia (2) bajnai gordon (2) balog zoltán (4) baloldali (7) bartók béla (2) bayer zsolt (1) benjamin netanjahu (1) bicikli (3) bíróság (2) bkv (1) bokros lajos (1) bolsevizmus (1) bosznia (1) brit (2) budapest (40) bűncselekmény (14) ceu (1) cigány (12) civil (2) család (1) cseh tamás (3) dán (2) demokrácia (19) demszky gábor (1) deutsch tamás (2) dk (3) donald trump (3) egyiptom (1) együttélés (24) együtt 2014 (4) emmanuel macron (1) engels (1) erdély (3) esztergom (1) európa (9) európai unió (10) eurovízió (11) eu elnökség (5) facebook (1) felsőoktatás (5) felszabadulás (3) ferencváros (3) fidesz (67) film (17) foci (11) fordítás (3) francia (3) fürjes balázs (1) gazdaság (3) gender (1) görög (1) grúz (1) gulyás gergely (3) gyerek (1) gyöngyöspata (4) gyurcsány ferenc (6) háború (5) hahá (3) hajléktalan (1) halál (2) határon túli (10) hír tv (1) hódmezővásárhely (1) hoffmann rózsa (4) hoffmann tamás (1) holokauszt (5) horthy (8) humor (1) indiai (1) interjú (1) internet (1) ír (1) irodalom (10) iszlám (3) iványi gábor (1) izlandi (1) izrael (12) jeszenszky géza (1) jobbik (39) jog (3) józsefváros (2) józsef attila (4) jútyúb (11) kábítószer (2) kádár (2) karácsony gergely (6) károlyi mihály (2) karsay dorottya (1) katasztrófa (1) kdnp (10) képzőművészet (2) keresztény (1) kettős állampolgárság (4) kft (1) kiscsillag (1) kocsis máté (3) konzervatív (3) korea (2) kormány (20) koronavírus (6) korrupció (1) kósa lajos (1) kossuth lajos (3) kovács zoltán (1) kövér lászló (2) közbiztonság (8) közel-kelet (3) közlekedés (2) közmédia (3) köztársaság (5) köztársasági elnök (1) külpol (12) kultúra (32) kunhalmi ágnes (2) lázár jános (2) lenin (2) lévai katalin (1) liberális (5) líbia (1) liszt ferenc (1) lmbtq (2) lmp (24) lovasi andrás (2) macedón (1) magyar gárda (5) magyar hírlap (1) márki-zay péter (2) marx (2) matolcsy györgy (2) mdf (4) médiatörvény (3) meggyes tamás (1) meleg (9) menekült (2) mesterházy attila (5) migráns (3) milla (3) mindszenty (1) miniszterelnök (3) mi hazánk (1) moldova györgy (2) moma (1) momentum (4) mszp (37) mtk (1) náci (8) nagy feró (1) nagy imre (2) nav (1) német (16) németh szilárd (1) nemzeti együttműködés (8) nemzeti identitás (1) nemzeti színház (2) niedermüller péter (2) női jogok (8) norvég (2) nyilas (2) nyugdíj (4) olasz (2) olimpia (3) önkormányzat (5) orbán viktor (36) orosz (3) országgyűlés (23) összefogás (8) osztrák (2) parlament (11) pénz (2) pintér sándor (2) pm (2) portugál (2) puzsér róbert (1) rajz (1) reklám (2) rendőr (2) román (5) ságvári endre (1) sajtó (1) schiffer andrás (5) schmidt mária (1) schmitt pál (3) simicska lajos (1) soltész miklós (1) sör (1) soros györgy (2) spanyol (1) sport (14) stágel bence (2) szabó ervin (1) szabó tímea (1) szalai annamária (2) szdsz (4) szélsőjobb (5) szex (3) szijjártó péter (2) színház (7) szlovák (6) szocdem (1) szociális (1) szolidaritás (1) szombathely (1) sztrájk (1) tarlós istván (10) teleki pál (1) tétényi éva (2) török (1) történelem (22) tóth gabi (1) trianon (7) trill zsolt (1) trombitás kristóf (1) trump (2) tudomány (3) tüntetés (10) újbuda (1) ukrán (4) ungváry rudolf (1) ungváry tamás (1) ünnep (2) vágó gábor (1) választás (31) vallás (3) városliget (1) videó (17) vona gábor (3) vörös iszap (1) zene (33) zöld (6) zöld baloldal (2) zsidó (18) Címkefelhő

Nemzetközi helyzet

free counters

14.
március

2011848

zupasta  |  2 komment

Március tizenötödikének mindig megvan a maga varázsa. A nehezen elmúlni akaró tél kora-márciusi utolsó rúgásai után ez az első (általában hosszú hétvégi) nap, amikor a családok végre foghatják gyermekeiket, és kimehetnek a szabadba, vagy be a városba, az ünnepi forgatagba. A Nemzeti Múzeum lépcsőjén - ahol Petőfi NEM szavalta el a Nemzeti dalt, csak Jókai olvasta fel a tizenkét pontot - érdekes műsor fogadja a látogatókat, az ország vezetői mondanak jó esetben rövid beszédet. A főváros más pontjain és országszerte pedig mindenféle programok fogadják a gyermekeket, akik kis papírzászlócskát lengetve figyelik a lovagló huszárokat, a korhű jelmezes színészeket, a színes kavalkádot. A kokárda pedig színes virágként tündöklik az ünneplők szíve fölött - akárcsak 1848-ban. 

Pedig százhatvanhárom évvel ezelőtt sem volt egység a magyar oldalon. Rengeteg vita volt (akár csak felszín alatt is) az államformáról, a király személyéről, a nemzeti kisebbségek helyzetéről. De akárhány törésvonal és klikk létezett a magyar oldalon, abban mindegyik vezető egyetértett: a nemzeti függetlenségért, az emberi jogokért, a szabadságért, a feudalizmus eltörléséért, a demokratikus átalakulásért harcolnak mindahányan. És hogy ez így is maradjon, minden erős ember kapott egy bársonyszéket maga alá. (Még mielőtt valaki azt hinné, hogy akkoriban még tisztán szakmai szempontok döntöttek.)

Százhatvanhárom évvel ezelőtti elődeinkhez hasonlóan mi is éppen így viseljük a kokárdát: más-más mondanivalót szűrünk ki belőle, de abban megegyezünk, hogy van üzenete a jelen emberének. Mert a nemzeti ünnepeink nem csak arról szólnak, hogy évente egyszer visszaemlékezünk, milyen szép is volt akkor. Hanem első sorban arról, hogy gondoljuk át: ma hol tudnánk nemzeti hőseniket követni, hol van ma aktualitása gondolataiknak, tetteiknek? Pedig ma aztán van: amikor újra a retrogád, múltba révedő, arisztokratikus gondolkodásmód vette át a hatalmat, különösen kell emlékeznünk Táncsics Mihályra, az első magyar szocialistára, aki folyamatosan a szellemi muníciót adta egy esetleges - és 1848. március 15-én be is következett - forradalomhoz. Valamint tisztelőjére és hívére: Petőfi Sándorra, aki a nemzetgyűlési választáson nem ítéletetett eléggé magyarnak, muszka kémnek lett kikiáltva, és szeretett népe nem is választotta meg képviselőjének az ő lánglelkű fiát.

És persze meg kell emlékeznünk Kossuthról, Széchenyiről, Batthyányról, Deákról és minden akkori magyar államférfiról, akik bár mind másképp képzelték el a jövőt, de a közös horizontot nem tévesztették szem elől, és együtt haladtak egy irányba: Előre!

2 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://mikor-melyiket.blog.hu/api/trackback/id/tr162739605

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Petőfi Sándor - FÖLTÁMADOTT A TENGER… 2011.03.15. 09:58:56

VIGYÉL ÁT, RÉVÉSZEMFöltámadott a tenger,A népek tengere;Ijesztve eget-földet,Szilaj hullámokat vetRémítő ereje.Látjátok ezt a táncot?Halljátok e zenét?Akik még nem tudtátok,Most megtanulhatjátok,Hogyan mulat a nép.Reng és üvölt a tenger,Hánykódnak...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tollas 2011.03.15. 09:58:31

Azt nem tudom miért kell annak örülni, hogy Petőfi NEM szevalta el a Nemzeti Dalt a múzeum lépcsőjén, hiszen igazából erre sincs bizonyíték, mert Petőfi ott beszédet biztos mondott, aztán hogy mi is volt a tartalma, azt a tízezres tömegben lévők nem igazán hallhatták hangosítás hiányában.

zupasta · http://mikor-melyiket.blog.hu/ 2011.03.15. 20:18:49

Nem írtam egy szóval se, hogy örülnék, amiért Petőfi nem adta ott elő a Nemzeti dalt. Pedig tényleg passzolt volna oda, nem hiába alakult ki a kollektív emlékezetünkben ez a kép a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavaló Petőfiről.

Egészen konkrétan Petőfi írta ezt a naplójában március 15-én:

"Délután három órára gyülést hirdettünk a muzeum terére s a sokaság eloszlott.

A szakadó eső dacára mintegy 10.000 ember gyült a muzeum elé, honnan a közhatározat szerint a városházához mentünk, hogy a tizenkét pontot magokénak vallják a polgárok is és velünk egyesüljenek."

Ennyi történt a Nemzeti Múzeumnál. Persze elképzelhető, hogy elmondta a Nemzeti dalt, csak pont elfelejtette a naplóba bejegyezni, annak ellenére, hogy minden más alkalmat megemlített, amikor elszavalta. az valóban egyértelműbb lenne, ha megírta volna, hogy "itt pont nem szavaltam el a Nemzeti dalt", de szerintem így is megbízhatunk benne annyira, hogy elfogadjuk, hogy minden történést gondosan regisztrált.
süti beállítások módosítása