Nacionalizmus
Kelet-Európa jobbra tolódik
írta: Keno Verseck
2012. január 17.
Magyarországot az államcsőd fenyegeti, eközben az ország masszívan tolódik jobboldalra. Az EU jelenleg eljárást indít Magyarország ellen – mert aggódik a demokráciáért. De a baj sokkal nagyobb: Kelet-Európa többi részében is törnek föl a populisták és a nacionalisták.
Csak másfél év kellett Orbán Viktornak. Ez a rövid idő is elég volt a magyar kormányfőnek, hogy országát átalakítsa. Korlátozta a polgárjogokat és a sajtószabadságot, kikerülte a demokratikus hatalommegosztási rendszert, és a két háború közötti, tekintélyelvű-nacionalista Horthy-korszak szellemiségében készített új alkotmányt. Magyarország eközben elszigetelődött az Európai Unióban és az államcsőd szélén áll. Most meg még az Európai Bizottság is panaszt tett. Brüsszel Orbán alkotmányreformját az uniós jog megsértésének tartja – és azzal fenyeget, hogy nem nyújt pénzbeli segítséget a gazdaságilag mélyen sújtott országnak. Feltűnőek a változások a korábbi modell- és reform-mintaországban, amihez egykor a régió államai évekig igazodtak.
Orbán, az egykor csodált politikus ma Vlagyimir Putyin és Hugo Chávez bizarr keveréke. Ám a kisember a kis északnyugat-magyarországi faluból, Alcsútdobozról semmi esetre sem kuriózum. Orbán és az ő Magyarországa sokkal inkább azt szemlélteti, ami Közép- és Délkelet-Európa nagy részében is lejátszódik.
Az euróválság árnyékában veszélyes főzet forrott ki. A pusztító 2008-as gazdasági világválság következményeit Kelet-Európa még nem heverte ki, mindig újabb országok kerülnek a régióból pénzügyi és gazdasági válsághelyzetbe, amelyek mértéktelen adóssággal, magas államháztartási hiánnyal, recesszióval és munkanélküliséggel küzdenek.
De nem csak a térség törékeny gazdaságait sújtja – még mindig vagy ismét – a fenyegetettség. Közép- és Délkelet-Európa sok országát nem éppen a politikai és szociális stabilitás jellemzi. A kelet-európai társadalmak a töretlen reformok és kemény megszorítások két évtizedét hagyták maguk mögött. Így a legtöbben a végsőkig kimerültek, belefáradtak a demokráciába, euroszkeptikusok lettek, és az egykor istenített nyugat elutasítása is félelmetes gyorsan növekszik.
„Kelet-Európában sok tekintetben hasonló folyamat megy végbe, mint ami a szocializmusból való kiábrándulás volt a hetvenes-nyolcvanas években” – véli Lengyel László magyar gazdasági szakember és publicista. „A veszély abban rejlik, hogy teljes társadalmi rétegek vagy területek, mint Kelet-Lengyelország, Kelet-Szlovákia vagy Kelet-Magyarország válnak a szélsőségesség áldozatává.”
Visszatérés a populizmushoz és a nacionalizmushoz
Cristian Pârvulescu román politológus „a kelet-európai demokráciák válságáról” beszél: „A magas elvárások, amelyeket az emberek a diadalnak hirdetett EU-csatlakozáskor az országaik felé támasztottak, többszörösen nem teljesültek” – állítja Pârvulescu. „Visszatérés figyelhető meg a populizmushoz és nacionalizmushoz. Ezért Magyarország idefejlődése vészcsengő kell legyen Brüsszel számára.”
Magyarország ma ténylegesen mintapéldája az átmeneti társadalmak tragédiájának. A magyar kommunisták önkéntes hatalomátadása után, illetve a sokat dicsért, barátságos, 1989-90-es rendszerváltás következményeként az államapparátusban és a gazdaságban gyakorlatilag nem került sor elitváltásra. A diktatúra vége fölötti rövid eufória után Magyarország gazdasága 1991-ben gyorsan és tartósan megtört, százezrek váltak hirtelen munkanélkülivé. Míg egy kisméretű, régi-új elit meggazdagodott az egykori népvagyon – gyakran gyanús vagy törvénytelen – privatizációjából, addig a népesség nagy részének évekig mindig újabb gazdasági és társadalmi sokkterápiában kellett részesülnie. Így egyetlen, az állami és közpénzek rendbetételére irányuló próbálkozás sem ment ténylegesen végbe.
A századforduló után Magyarország vált a globalizáció első kelet-európai áldozatává: számos külföldi vállalkozás továbbvonult még keletebbre. A 2004-es EU-csatlakozás óta a magyar gazdaság nagy tartalékai, mint az agrárszektor és az élelmiszeripar, csak alig növekedtek.
A 2002 és 2010 között hivatalban lévő szocialista-liberális kormánykoalíció Magyarország egyetlen súlyos problémáját sem oldotta meg, csak politikai csatározásokkal, rossz gazdasági irányítással és korrupcióval tűnt ki – Magyarország nyolc elvesztegetett éve, ami nélkül Orbán Viktor és a pártja, a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) nyilván nem tudott volna elsöprő kétharmados győzelmet elérni 2010 áprilisában.
„Orbánt és modelljének vonzerejét nyugaton alábecsülik”
Orbán politikája a bolgár politológus Ivan Krasztev szerint „igencsak komolyan gondolt próbálkozás, hogy Magyarország válságát nacionalista eszközökkel megoldja”. Krasztev óv attól, hogy a magyar kormányfőt leírjuk. „Orbánt és modelljének vonzerejét nyugaton alapvetően alábecsülik” – állítja Krasztev. „Pillanatnyilag Magyarország szomszédait nem nagyon érdekli Budapest. De mi lesz, ha egy kormánynak nem lesz már mivel előállnia, csak egy ilyen nacionalista modellel? Ha majd négy vagy öt kelet-európai ország teszi ugyanazt, mint Orbán, akkor kerül az EU tényleg bajba.”
Előzetes forgatókönyv erre az esetre már létezik most is. Kelet-Európában az EU már többé nem igazodási minta, a Baltikumtól Bulgáriáig alig létezik olyan kelet-európai állam, amelyre az európai projektek tényleg meggyőzően hatottak volna.
- Csehországban Václav Klaus államelnök már régóta az EU és az euró ellen kampányol, és ezzel politikai zűrzavart is okozott az országban – legutóbb az uniós fiskális paktum vezetett kormányválsághoz.
- Észtországban növekszik az elégedetlenség az euró-mentőcsomag költségei miatt.
- Szlovákiában tavaly októberben törés alakult ki a kormányban a közös valuta megmentése miatt. A márciusi előrehozott választásokon a már 2006 és 2010 között kormányzó, populista Robert Fico újra átveheti a kormányzást.
- Valamint Románia populista államfője, Traian Basescu inkább húz az Egyesült Államok, mint az EU felé. A takarékossági politikája elleni tüntetések legutóbb már heves rendzavarásokhoz vezettek Bukarestben.
Egyedül Lengyelország, a legnagyobb kelet-európai EU-tagállam emelkedik felül a trenden: Kaczynski „Jog és Igazságosság” (PiS) pártja 2007 óta nem nyert választást, a legutóbbi, 2011. októberi parlamenti választásokon egy pragmatikus és Európa-párti kurzus szerzett többséget. Marcin Zaborowski lengyel politológus országában „a lengyel politikai közeg egyre érettebbé válását”, illetve „a nacionalista és populista áramlatok hanyatlását” tapasztalja.
A keleti EU-tagok az Unió legszegényebb államai közé tartoznak
Azonban Lengyelország kivételes helyzete sem változtat a régió társadalmi-gazdasági fejlettségén. Még mindig a keleti EU-tagországok az Unió legszegényebb államai, a bérek színvonala EU-szerte itt a legalacsonyabb. Ez mindenekelőtt Romániában, de Lengyelországban és Bulgáriában is a munkaerő szabályos kivándorlásához vezetett. Egyedül román munkavállalóból 2,5-3 millióan dolgoznak Nyugat-Európában, a legtöbben képzetlenek. De szakemberek is egyre többen hagyják el a hazájukat: tudósok, mérnökök, orvosok. Legutóbbiak elvándorlása Romániában például oda vezetett, hogy a falvakban vagy a kisvárosokban alig működik rendes egészségügyi ellátás.
A jogbizonytalanság és a korrupció is kiteljesedett a kelet-európai országokban. Olyannyira, hogy a régióban a legtöbben egyre kevésbé bíznak a demokráciában és az állami intézményekben. Sokhelyütt az az érzése az embernek, hogy „egy demokratikus jellemzők és választási lehetőségek nélküli demokráciában él” – vélekedik a politológus Krasztev.
Hogy az államba és a demokratikus intézményekbe vetett bizalom elvesztése hová vezethet, megintcsak Magyarország példája mutatja meg: a 2010-es választásokon nem csak Orbán és a Fidesz tarolt, a szélsőjobboldali Jobbikra is majdnem 17 százalék szavazott. Azóta a szélsőjobb Magyarország második legnagyobb politikai erővé nőtte ki magát.
A felmérések megmutatják, a nacionalista és szélsőjobboldali diskurzus milyen gyűlöletteljes légkörben mutatkozott meg az elmúlt években. Például a magyarok kétharmada gondolja úgy, hogy túl nagy a zsidók gazdasági befolyása, és hogy a romák genetikai kapcsolatban állnak a bűnözéssel.
A magyarok által gyűlölt „idegenek” közé tartoznak a „pirézek” is. A népcsoport 2006 óta létezik Magyarországon, vagyis csak majdnem – a budapesti közvélemény-kutató intézet Tárki találta ki egyik, rasszizmust és idegenellenességet vizsgáló kérdőívéhez.
Magyarország előre dolgozott: Orbán Viktor miniszterelnök és pártja, a Fidesz az országot a nacionalista irányvonalával politikai és gazdasági zsákutcába vezette. A 2010-es választásokon a szélsőjobboldali Jobbik is sok szavazatot szerzett, többek között Európa-ellenességgel. A képen egy Jobbik-tag EU-zászlót éget (2012. január).
Kitörő örömmel emeli magasba transzparensét ez a férfi egy Jobbik-tüntetésen. Magyarország gazdasági kényszerhelyzete mindenesetre nem túl vidító.
A budapesti kormányzati új, jobboldali kurzusának felelőse: Orbán miniszterelnök.
Csehországban is dúl a válság – az uniós fiskális paktum kormányválsághoz vezetett.
Václav Klaus államelnök már régóta az EU és az euró ellen kampányol, ezzel politikai zűrzavart okozott az országban.
Romániában a gazdasági gondok az utcára vitték az embereket. A kormány takarékossági politikája elleni tüntetéseken heves rendzavarások is történtek Bukarestben.
Eredeti cikk: itt.
