Ez már nagyon hiányzott. A KFT nem az a sokat koncertező zenekar, az utóbbi években pedig a fesztiválok és a ZP is mintha elmaradtak volna. Csak a születésnapi koncert, ami biztos, ez pedig idén - a harmincegyedik - az A38 hajón tartatott. meg. Az idei koncepció szerint az 1981-es, első koncertet adták elő, persze a szükséges ráadásokkal, hiszen Afrika vagy Balatoni nyár nélkül elképzelhetetlen lenne egy koncert. De legfőképp tényleg a legkorábbi számok közül válogattak: kezdésnek Elmúltak az ünnepek, majd szinte az egész első lemezt eljátszották. Eddig nem is gondoltam volna, hogy a Budapesti anzixot vagy a Szép szolidant el lehet játszani élőben is. Ám ami leginkább meglepő: a Bábu vagy is műsorra került, az eredeti koreográfiával, épphogy csak fekete-fehér smink hiányzott (II. Lengyelfi Miklós műtősruhája azért feltűnt).
"lelkem odvában megdöglött a bagoly"
Benne volt még teljes egészében például a Kincses kalendárium, Az ősemberek mi vagyunk, és még egy-két szám, amit nagyközönség valóban nem hallhatott már vagy harminc éve. Közöttük meg természetesen Náti bácsi és Dráni bácsi szórakoztatták kívülről tudott, de mégis mindig újat adó versikéikkel a nagyérdeműt. A cél akármennyire is a korai '80-as évek és az újhullámos pinceklub megidézése volt, azért az aktuális események reflexiója se maradt el: "Halló! Szia! Mikor? Tízezer-hányszáz? Ez nem lehet igaz. De lehet? Az egyetemen? Sokan vagytok? Szegeden és Miskolcon is? Az jó. Azért vigyázatok egymásra. Szia." - szólt a Telefon. Sajnos az ezután kívánkozó Tea pont kimaradt, és még a ráadásba is belefért volna sok minden, az időkeret egyáltalán nem szorított. A koncert egyetlen hibája tehát csak a rövidsége és a ritkasága volt - ha ezen változtatva lesz a jövőben, annak fogunk örülüni. Ám ez a szerda este így is adott annyi élményt, amit jó sokáig el lehet majd raktározni.
