Tegnap délután éppen jöttem át a Deák téren, és pont belebotlottam az ellenzéki összefogás utcai kitelepülésébe. A budapesti 1-es választókerület jelöltje, Kerék-Bárczy Szabolcs éppen nyilatkozott a kamerák kereszttüzében, a téren pedig az öt párt aktivistái osztogatták a közös és egyéni szórólapokat. Az MSZP-sek piros kabátban, a DK-sok kékben, de a liberálisokat és az Együtt-PM-eseket is jól fel lehetett ismerni pultjaikról és kitűzőikről. Ezek az aktivisták pedig - a pártok közötti korábbi torzsalkodás ellenére - remekül elvoltak egymással, láthatóan élvezték a közös munkát. Én pedig eltűnődtem: milyen szép is lenne, ha nem volna összefogás..!
Nem, nem azt állítom, hogy az összefogás most rossz, sőt. De az lenne az igazán szép, ha nem is lenne rá kényszer, hogy az egész ellenzéknek közös listára kelljen tömörülnie - hanem, mint egy normális demokráciában, a demokratikus pártok egymással versengve indulhatnának egy választáson, és bármelyikük is győz, a demokratikus berendezkedést semmi és senki nem veszélyeztetné. És milyen szép is lenne, ha ezek az aktivisták egymás ellen kampányolnának, mégis megtehetnék egy helyen, egy időben, mondjuk a Deák téren, és akkor is ugyanilyen jóbaráti hangulatban tudnának egymással eldumálni.
Kerék-Bárczy Szabolcs az eseményen. A felvétel jútúbról van, és igen, a riporter arcát én vágtam le róla. Túl nagy volt.
