Hogy a Brexit, azaz a brit kiválás milyen gyorsan és milyen menetrend szerint fog történni, még a jövő zenéje. Nekik nyilván az lenne a kényelmes, ha úgy tudnák még minél tovább élvezni az EU adta előnyöket, hogy közben minél kevesebb kötelezettséget kéne vállalniuk. A fáma egyelőre két évről szól, de nyilván elhúzzák, ameddig csak tudják. A leginkább Brexit-párti Függetlenségi Párt (UKIP) egyik fejese máris arról beszélt, hogy Nagy-Britannia továbbra is része kell legyen az egységes piacnak. A brit politikának remekül megérné, ha Európa gazdaságilag előttük továbbra is nyitva lenne, csak lehetőleg fordítva ne legyen így. És a legszomorúbb, hogy akár még ez is megvalósulhat - bár ha nem lesz több brit képviselő az Európai Parlamentben vagy miniszter a különböző tanácsokban, akkor a politikai döntéshozásból egyértelműen kiszorulnak.
Az eredmények térképen. Forrás: BBC
A lemondott David Cameron miniszterelnököt most sokan hibáztatják, hogy kiíratta a népszavazást, csak hogy a 2015-ös parlamenti választáson leszerelje a UKIP-ot és bebiztosítsa saját győzelmét. De onnantól már igen derekasan kiállt a maradás mellett, a szavazás előtt pár nappal is a BBC-n élő műsorban válaszolt a jelenlévő átlagpolgárok kérdéseire. Ellenben az ellenzéki Brit Munkáspárt vezérét, a pár hónapja még szupermenőnek számító Jeremy Corbynt a saját pártján belül jó páran lemondásra szólítják fel, mivel későn kezdte a kampányt, és azt se teljes gőzzel folytatta.
Ellenben a UKIP most ünnepli a győzelmét, pedig alighanem ez az ő végét is jelenti. A párt létének az egyetlen értelme az volt, hogy Nagy-Britanniát kivezesse az EU-ból - ennek a vonalnak tehát most vége. Ellenben a közös piacban maradás ötlete elég visszásan sülhet el, a pár elnöke: Nigel Farage [fárázs - még mielőtt bárki feridzsezni kezdene] ráadásul szintén élő műsorban vallotta be, hogy - kampányígéretével ellentétben - semmi biztosíték nincs arra, hogy az így megspórolt összegek majd az egészségügyet gazdagítják.
Végül ami ismét aktuális kérdés lehet: a maradáspárti Skócia függetlensége - amiről két éve egyszer már szavaztak, de Nicola Sturgeon skót első miniszter azonnal bejelentette az új népszavazás kezdeményezését. Ennél izgalmasabb azonban Észak-Írország esete, mely terület szintén a maradás mellett voksolt. Persze ott már nem volt ilyen egységes a kép: a helyi ír pártok és a mérsékelt britek kiálltak a maradás mellett, csupán a radikális protestáns pártok kampányoltak a kilépésért, és el is vitték a keleti körzeteket. A szavazás előtt még két egykori protestáns paramilitáris szervezet, az Ulster-i Védelmi Szövetség (UDA) és az Ulster-i Önkéntes Osztag (UVF - a legendás IRA fő ellenségei) is újjáéledt, és erőszakkal fenyegette meg a Brexit-ellenes politikusokat.
![]() ![]() |
Kampánymódszerek Észak-Írországban. A bal oldalon felpingált bibliai idézet (Jelenések 18,4): Inkább mégis a zöldből kérnék. |
Mindenesetre a három évtizedes háborúskodást lezáró, 1997-es nagypénteki egyezmény lehetőséget ad népszavazás kezdeményezésére a hovatartozás kérdésében, ám a brit többségű területen eddig ez nem merült föl - egészen mostanáig. Az viszont nagyon nem lenne jó, most emiatt akár a fegyveres harcok vagy az autórobbantások is újrakezdődnének. Pedig egynémely deszkapadló alatt biztos lapul még pár be nem szolgáltatott gépkarabély.
"I don't know why you say goodbye, I say hello"