🌸 I.
📍 1.
Az érdi evangélikus lelkész (nevét inkább nem reklámoznám) megszólalása természetesen felháborított több szempontból is: elsősorban civilizált, értelmes emberként, de még inkább evangélikusként. (Zsidó származású magyarként érdekes módon annyira nem: úgy már megtanultam vállat vonni a mások zsidózásain. Evangélikusként viszont ez az eset az én - tág - közösségemben történt, így nem mehetek el mellette szó nélkül.)

📍 2.
Azt hiszem, nem kell nekem is még egyszer leírnom, hogy amit ő mondott, semmiképpen nem tartozik hozzá az evangélikus valláshoz és keresztény hithez, és természetesen a Magyarországi Evangélikus Egyház köreiben is azonnali felzúdulást keltett. Fabinyi Tamás elnökpüspök azonnal lépett, és bár az ügy gyors lezárást magam is kurtán elintézettnek érzem, az mindenképpen elmondható, hogy az egyház azonnal és több ízben jelezte, hogy az ilyen beszédek és gondolatok nem tolerálhatóak a szervezet keretein belül. Köszönöm Fabinyi Tamás püspök úrnak a gyors és egyértelmű reakciót!

🌸 II.
📍 3.
A beszédben elhangzott tanok, konkrétan a zsidóság örökérvényű, kollektív bűnössége Jézus Krisztus felfeszítéséért NEM része az evangélikus kánonnak. Annál is inkább, mert ez a középkori, inkvizicionista katolikus egyház tanítása - pont amivel szemben Luther Márton bő fél évezrede, 1517-ben elindította a reformációt. Lényegében a reformáció volt a felvilágosodás egyik történelmi előzménye, és összességében annak a mai napig tartó folyamatnak, sőt küzdelemnek, ami emberi, polgári, szociális, demokratikus, és egyéb jogokat adott az emberiségnek. És nem utolsósorban vallásszabadságot, ami a XXI. században zsidóságra is magától értetődően kiterjed.

📍 4.
Igen, tudom: idősebb korában Luther Mártonnak is voltak nyílt antiszemita kirohanásai. Ám ezen nézeteitől az evangélikus egyház világszinten többször elhatárolódott, ezeket nyíltan megtagadta és kivetette magából. Persze a második világháború idején a nácik Luthernek ezen antiszemita kijelentéseit bátran lobogtatták. A német evangélikus egyházból azonban kivált egy komoly náciellenes szárny (Bekennende Kirche), ami a második világháborús ellenállás egy fontos bázisaként működött. A nácik számos hívő evangélikus ellenállót gyilkoltak meg: például Dietrich Bonhoeffert, a Scholl-testvéreket, vagy a magyar Remete Lászlót. A holokauszt legitimálásával az érdi lelkész az ő emlékükbe, az evangélikus történelmi örökségbe is durván beletaposott.

📍 5.
A Holokauszt keresztyény-evangélikus értelmezéséről inkább ajánlom Szabó B. András evangélikus lelkész "Auschwitz - Katarzis a teológiában" című, 2005-ös munkáját:

„𝐴𝑢𝑠𝑐ℎ𝑤𝑖𝑡𝑧𝑏𝑎𝑛 (…) 𝑎𝑚𝑖 𝑡𝑜̈𝑟𝑡𝑒́𝑛𝑖𝑘, 𝑘𝑖𝑧𝑎́𝑟𝑜́𝑙𝑎𝑔 𝑒𝑡𝑖𝑘𝑎𝑖𝑙𝑎𝑔 𝑓𝑒𝑙𝑒𝑙𝑜̋𝑠 𝑒𝑚𝑏𝑒𝑟𝑒𝑘 𝑚𝑢̋𝑣𝑒. (…) 𝑀𝑖𝑛𝑑𝑖𝑔 𝑜𝑡𝑡 𝑣𝑎𝑛 𝑒𝑔𝑦 𝑣𝑎𝑙𝑙𝑎́𝑠𝑜𝑠 𝑚𝑎𝑔𝑦𝑎𝑟𝑎́𝑧𝑎𝑡 𝑙𝑒ℎ𝑒𝑡𝑜̋𝑠𝑒́𝑔𝑒, 𝑘𝑖́𝑠𝑒́𝑟𝑡𝑒́𝑠𝑒, 𝑎𝑚𝑒𝑙𝑦 𝑎 𝑏𝑢̋𝑛𝑛𝑒𝑙 𝑚𝑎𝑔𝑦𝑎𝑟𝑎́𝑧𝑧𝑎 𝑎𝑧 𝑖𝑠𝑡𝑒𝑛𝑖 𝑏𝑢̈𝑛𝑡𝑒𝑡𝑒́𝑠𝑡. 𝐸𝑔𝑦 𝑖𝑙𝑦𝑒𝑛 𝑚𝑎𝑔𝑦𝑎𝑟𝑎́𝑧𝑎𝑡 𝑛𝑒𝑚𝑐𝑠𝑎𝑘 𝑎 𝑚𝑜𝑑𝑒𝑟𝑛 𝑘𝑜𝑟𝑏𝑎𝑛 𝑣𝑖𝑡𝑎𝑡𝑜𝑡𝑡, ℎ𝑎𝑛𝑒𝑚 𝑚𝑎́𝑟 𝑎𝑧 𝑂́𝑠𝑧𝑜̈𝑣𝑒𝑡𝑠𝑒́𝑔𝑏𝑒𝑛 𝑖𝑠. 𝐴 𝑏𝑜̈𝑙𝑐𝑠𝑒𝑠𝑠𝑒́𝑔𝑖𝑟𝑜𝑑𝑎𝑙𝑜𝑚𝑏𝑎𝑛 𝑒́𝑠 𝑙𝑒𝑔𝑣𝑖𝑙𝑎́𝑔𝑜𝑠𝑎𝑏𝑏𝑎𝑛 𝐽𝑜́𝑏 𝑘𝑜̈𝑛𝑦𝑣𝑒́𝑏𝑒𝑛 𝑒𝑟𝑜̋𝑠 𝑘𝑟𝑖𝑡𝑖𝑘𝑎 ℎ𝑎𝑛𝑔𝑧𝑖𝑘 𝑒𝑙𝑙𝑒𝑛𝑒. (…) 𝐴 𝑡𝑒𝑖𝑧𝑚𝑢𝑠𝑏𝑜́𝑙 𝑠𝑧𝑢̈𝑙𝑒𝑡𝑜̋ 𝑒𝑙𝑘𝑒́𝑝𝑧𝑒𝑙𝑒́𝑠𝑛𝑒𝑘 𝑣𝑎́𝑙𝑎𝑠𝑧𝑡 𝑘𝑒𝑙𝑙𝑒𝑛𝑒 𝑎𝑑𝑛𝑖𝑎 𝑎𝑧 𝑎́𝑟𝑡𝑎𝑡𝑙𝑎𝑛𝑜𝑘 𝑠𝑧𝑒𝑛𝑣𝑒𝑑𝑒́𝑠𝑒́𝑟𝑒. 𝑉𝑎𝑗𝑜𝑛 𝑚𝑖𝑒́𝑟𝑡 𝑎 𝑚𝑒́𝑙𝑦𝑒𝑛 𝑣𝑎𝑙𝑙𝑎́𝑠𝑜𝑠 𝑘𝑒𝑙𝑒𝑡-𝑒𝑢𝑟𝑜́𝑝𝑎𝑖 𝑧𝑠𝑖𝑑𝑜́𝑘 𝑒́𝑠 𝑛𝑒𝑚 𝑎 𝑠𝑧𝑒𝑘𝑢𝑙𝑎𝑟𝑖𝑧𝑎́𝑙𝑡 𝑎𝑚𝑒𝑟𝑖𝑘𝑎𝑖 𝑧𝑠𝑖𝑑𝑜́𝑘 𝑒𝑠𝑡𝑒𝑘 𝑎́𝑙𝑑𝑜𝑧𝑎𝑡𝑢𝑙? – 𝑡𝑒𝑠𝑧𝑖 𝑓𝑒𝑙 𝑎𝑧 𝑒𝑔𝑦𝑖𝑘 𝑘𝑒́𝑟𝑑𝑒́𝑠𝑡 𝑅𝑖𝑐ℎ𝑎𝑟𝑑 𝑅𝑢𝑏𝑒𝑛𝑠𝑡𝑒𝑖𝑛. 𝑀𝑖𝑒́𝑟𝑡 𝑎 𝑔𝑦𝑒𝑟𝑚𝑒𝑘𝑒𝑘𝑒𝑡 𝑜̈𝑙𝑡𝑒́𝑘 𝑚𝑒𝑔 𝑒𝑙𝑠𝑜̋𝑛𝑒𝑘? (…) 𝐴𝑢𝑠𝑐ℎ𝑤𝑖𝑡𝑧 𝑛𝑒𝑚 𝑙𝑎́𝑡ℎ𝑎𝑡𝑎𝑡𝑙𝑎𝑛 𝑒𝑟𝑜̋𝑘 𝑘𝑒𝑙𝑡𝑒𝑡𝑡𝑒 𝑘𝑎𝑡𝑎𝑠𝑧𝑡𝑟𝑜́𝑓𝑎, ℎ𝑎𝑛𝑒𝑚 𝑒𝑚𝑏𝑒𝑟𝑖 𝑡𝑒𝑡𝑡.”

🌸 III.
📍 6.
És még egy személyes vetület, ami miatt az érdi lelkész szavait elképesztően kártékonynak tartom. Amikor a 2019. októberi konfirmációmmal hivatalosan is evangélikus lettem, sokan értetlenül álltak a döntésem előtt. Jó páran azt gondolták, hogy ezzel megtagadom gyökereimet, netán belőlem is mostantól valamiféle ultrakonzervatív-széljobber figura válik - mint azok a közszereplők, akik magukat hirdetik fennhangon a kereszténység letéteményeseinek. (Egyik ismerősöm egyenesen Hegedűs Lóránttal azonosított, ezt már akkor sem értettem.)

Szóval számos alkalommal tapasztaltam, hogy akik a tolerancia és elfogadás fő szószólói, sokszor éppen ők vannak leginkább tele prekoncepciókkal és nulla ismeretre épített, ám annál vaskosabb ítéletekkel. (És erre a nulla ismeretre nagyon vigyáznak.) Így nekem valamiféle feladatommá vált, hogy ezen emberek felé a lényemmel és viselkedésemmel pozitív képet mutassak arról a közösségről is, ahová tartozom, és legalább ezzel hozzájáruljak a hívőkkel, keresztényekkel, evangélikusokkal kapcsolatos előítéletek lebontásában. (Nem mindig sikerül, sokszor én magam bukom el a keresztényi magatartás terén, de az igyekezet adott.)

📍 7.
Erre meg itt ez a lelkész, aki egyetlen igehirdetésével az egész fél évtizedes munkámat lerombolja. Nekem, sok más hittársammal (konkrétan magával az elnökpüspökkel) együtt kell magyarázkodnom kifelé az ő hülyesége miatt, és továbbra is bizonyítanom, hogy az evangélikus hit az nem ez. Hanem továbbra is egy nyitott, befogadó, pezsgő, dinamikusan fejlődő vallás és közösség. Ami persze azt is jelenti, hogy permanens belső párbeszéd folyik arról, hogy a nyitottságnak és befogadásnak hol kell határokat húzni, hogy az alapokhoz, konkrétan a Szentíráshoz hűek maradjunk. Meggyőződésem (és ezek szerint nem csak az enyém), hogy az érdi lelkész szavai ezen a határon egyértelműen túlmentek.

📍 8.
És innen tudom azt is (nem mintha efelől valaha is kétségeim lettem volna), hogy jó helyen vagyok, és emberileg-szellemileg számíthatok a közösségre, ahová nem oly rég szabad akaratomból csatlakoztam. Köszönöm, Testvérek!