Emlékszem, a 2002-es választási kampányban, amikor ugyebár az egész ország megőrült, akkor jómagam már nagyjából képben voltam a politika világát illetően, nagyjából már ki is alakult az értékrendem, koromnál fogva mégsem szavazhattam. Ellenben akkori barátnőm már elmúlt tizennyolc, és bár nem nagyon érzékelt semmit abból, amiről szó van, mégis jogosult volt választani. Azon kívül, hogy emiatt borzasztóan irigy voltam rá, nem az volt a bajom, hogy nem oda ikszelt, ahová én tettem volna - hanem hogy neki emögött sokkal kevesebb valódi meggyőződése volt, mint nekem. Akkor ötlött fel bennem is az az ötlet, hogy mekkora hülyeség az egyenlő és általános választójog, ha már az egyes választópolgárok politikai felkészültségében sincs egyenlőség? Sokkal jobb lenne, ha választások előtt minden szavazópolgár kitöltene egy tesztet az elmúlt évek politikai eseményéről, majd aki eléri a minimális szintet, ergo feltételezhetően nem csak az alapján szavazna, hogy ki mosolyog szebben a plakáton, leadhatná a voksát. Ezzel elkerülhetnénk, gondoltam akkor, hogy a hülyék döntsenek Magyarország sorsáról, és hogy bármelyik párt is az emberek tudatlanságából akarjon tőkét kovácsolni.
Aztán hamar beláttam, hogy ez elég nehezen kivitelezhető ötlet lenne. Mert ki állítaná össze a tesztet, és ki értékelné ki a kész példányokat? Független bizottság? Annak a tagjait ki jelölné ki? Vagy egyenesen a pártok delegálnának saját embereket? Akkor gyakorlatilag megint ugyanott lennénk. Röviden: ez a módszer egyszerűen kivitelezhetetlen lenne. Ellenben ott van az általános, egyenlő és titkos választójog, ami mégis világtörténelmünk egyik legnagyobb vívmánya, és egy objektív és demokratikus keretet ad a szabályos időközönként esedékes választások lebonyolításához.
Még ezen kívül is rengeteg érv alapján lehet különbséget tenni választó és választó között. Például a másik kézenfekvő szempont: ki mennyivel járul hozzá az állam fenntartásához? Hiszen miről is szól az állampolgárság és az azzal járó választójog? Aki Magyarországon él és dolgozik, adózik, a fizetését is Magyarországon költi el, szóval több csatornán növeli a magyar GDP-t és az államkassza bevételeit, annak legyen is beleszólása abba, hogy ezt a pénzt - ami elvileg továbbra is az övé - ki és milyen szisztéma szerint költse el? Persze vannak olyanok is, akik az államnak nem hoznak hasznot (nyugdíjasok, munkanélküliek, súlyos fogyatékkal élők), de mégis választásuktól függetlenül ebben az országban élnek, és ugyanúgy (vagy még jobban is) függenek a magyar állam törvényhozóinak döntéseitől. De lehetne úgy is nézni, hogy aki többet fizet, azaz adózik, annak a szava többet érjen, míg aki kevesebbet, vagy éppen semennyit, annak a politikai súlya is ehhez arányuljon. Végülis ez is egy teljesen védhető álláspont lenne - hiszen igaz, kiesnének a minimálbérből és szociális segélyből élők, de legalább valamennyit csökkenne az adócsalás nevű népszokás művelőinek száma. Csak éppen ez az egész ötlet ellentmond mindennek, amitől a mi politikai rendszerünk demokratikusnak, európainak, civilizáltnak minősül. (Az adócsalást természetesen továbbra is szankcionálni kell, adott esetben börtönnel - és akkor máris nem fog az illető szavazni egy jó ideig.)
Az állam fenntartásához való hozzájárulást lehet másképp is megfogalmazni: aki sok gyereket vállal, az ennyivel többel járul hozzá az állam fenntartásához, ezért hát mindenki szavazhasson a gyerekei nevében is, és így a többgyermekesek szavazata ennyivel is többet nyom a latba. De a gyerek mivel is járul hozzá az államhoz? Azzal, hogy pár évtized múlva ő is termelő felnőtté válik, és majd ő is adózik, növeli a magyar haza GDP-jét, szóval sima állampolgárságán túl is megfelel minden fentebb említett kritériumnak. Majd akkor ő is bátran szavazhat, de annak semmi értelme, hogy addig bárki őhelyette gyakorolja ezt a jogát. Arról nem is beszélve, hogy ennek bevezetése a már ismert kérdéseken kívül is (melyik szülő melyik gyerek helyett szavazzon; mi legyen az árvák szavazójogával) borzasztóan megbonyolítaná és egyenlőtlenné tenné a magyar választási rendszert.
Meg aztán ott vannak a cigány családok, ahol a gyermekáldás szintén meghaladja a magyarországi átlagot, és az ő esetükben már nem olyan biztos, hogy a Fidesz szavazóbázisát reprodukálnák újra. Mert talán nem titok, hogy minden valószínűség szerint ez az ötlet is a kőjobber Nagycsaládosok Országos Egyesülete környékéről pattant ki. Nekik csak azt tudom tanácsolni, hogy neveljék a gyerekeiket jó fideszesnek, és akkor pár választás múlva talán tényleg megtérül politikailag a befektetett energia. Addig pedig elégedjenek meg a demokrácia adta lehetőségekkel, ha már egyszer sikerült kivívni.
A határon túli magyarok szavazójogát majd a következőkben kerül kitárgyalásra, az egész kettős állampolgárság kérdésével egyetemben.