I.
Természetesen jómagam is megkaptam az új alkotmányról szóló kérdőívet. Tetszenek tudni, ez a kormány "csináljunk úgy, mintha érdekelne, rajtunk kívül más mit gondol" jeligéjű projektje. Na jó, ez így igazságtalan, őket igenis érdekli a nép véleménye - már azon hányadáé, amelyik pont ugyanazt gondolja. Vagyis még gondolta tavaly tavasszal - igaz, akkor a Fidesz is még mást gondolt egy sor kérdésben, de a választók arra is felhatalmazást adtak, hogy akkor gondolják meg magukat, amikor akarják. Na jó, ez is igazságtalan, hiszen van következetesség is: egy sor elképzelést nem tudtunk tavaly ilyenkor se, és ez, derék módon, máig se változott.
Na de térjünk vissza a kérdőívre. Senki ne mondja, hogy nem élek állampolgári jogaimmal, és ha már népszavazás nem is lesz, legalább itt mondjam el a véleményemet. De alighogy átolvastam a kérdéseket, észre kellett vennem: a kérdések vagy értelmetlenek, vagy fölöslegesek, így rájuk válaszolni is értelmetlen vagy fölösleges lenne. Egy népszavazást meg semmiképpen sem helyettesíthet. Bár azt lássuk be: az sem a Fidesznek, sem az MSZP-nek nem jönne jól. Ugyanis valószínűleg botrányosan kevesen mennének el, a kormányoldal meg szégyenben maradna a fenenagy nemzeti együttműködésével. Ám számba véve, hogy ez az egész csak a Fidesz-KDNP-nek és a Jobbiknak fontos, és ismerve a jobboldali szavazók szokásos aktivitását, valószínűsíthető: a leadott szavazatok nagy része még mindig az új alkotmány mellett törne lándzsát - szóval az MSZP sem tudna a NEM szavazatok számával óriási háttérbázist felmutatni.
II.
Na de már megint elkanyarodtunk, tehát nézzük is meg ezt a küldeményt! Állami pénzen küldték ki borítékban (harmadosban), és a válasz postaköltségét is az állam állja, amire szintén küldtek borítékot (negyedeset - így logikus). Ugyanerre persze olyan marginális kérdésekben, mint a magánnyugdíjpénztár-maradási nyilatkozat, természetesen nincs mód. Ám új alkotmány úgy kell, mint egy falat kenyér, és arra is égető a szükség, hogy a Fidesz állami pénzen szétküldje saját, kérdésekbe csomagolt elképzeléseit. A mellékelt levélben Lev Trockij.. Ja nem, elnézést: Szájer József hord össze egy rakat homályos zagyvaságot '56-ról és az állampolgári részvételről, hátoldalán pedig a megtért ex-szoci bárány, Szili Katalin az ismeretlen nevű pártja nevében akarja eladni a konstruktív ellenzékiséget, hátha van, aki azt pont tőle akarja megvenni.
A kérdőív kérdései nagyjából három részre oszthatóak: triviális, fölösleges és érdektelen. Triviális az a kérdés, amely egyszerűen olyan alapvető kérdésre igényel alapvető választ, amit meg se kéne kérdezni, úgyis csak igennel lehet rájuk válaszolni. A legtöbbjük különben is régen benne van az (Orbán Viktor szerint) magyartalan és minden tisztelnivalótól mentes, jelenlegi alkotmányban. Fölösleges az, ami konkrét kérdést takar, így róla valóban érdemes lenne beszélni, de az alkotmány értékadási funkciójához köze nincsen. Érdektelennek meg az számít, amit csak a Fidesz elborultsága szült, következésképpen mindenki másnak (másra szavazóknak és apolitikus alkatoknak) teljesen érdektelen.
III.
Mielőtt sorba vennénk, hagy ajánljam figyelembe egyrészt a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény hatályos szövegét (ínyenceknek itt az originál '49-es verzió is) - illetve a Tengelytörés blogot, amely minden egyes kérdést külön szétboncol. Itt a boncolás nem lesz olyan hosszú, ám annál véresebb. Ezért a gyenge idegzetűek kedvéért három-négy felé szedem és apránként közlöm. Az első három kérdés tehát:
1. Röviden: tartalmazza-e az új alkotmány az állampolgári kötelességeket, vagy csak a jogokat?
Abszolút fölösleges kérdés. Inkább ajánlom figyelembe a jelenleg hatályos alkotmány XII. fejezetét, amelynek a fantáziadús "Alapvető jogok és kötelességek" címet adták.
A Fidesz most tehát újra fel akarja találni a spanyol viaszt. Ez a kérdéskör manapság leginkább a cigányság, ezen belül is a nyomor és munkanélküliség témakörében fordul elő. Ha egy átlagos magyar embernek nincs munkája, akkor a gonosz multik vagy a még gonoszabb előző kormány a hibás - de ha egy cigánynak nincs, akkor a kis rohadék élősködik az államon. Pedig ő is simán dolgozhatna, csak nyilván nem akar. De most aztán odacsapunk: lesz újra KMK, ráadásul alkotmányosan rögzítve!
2. Új alkotmány korlátozza-e az államadósság mértékét?
Ez tipikusan az a kérdés, amire az egyszerű állampolgár mit vág rá? Hát persze, hogy jó ötlet, hiszen most is itt vagyunk ezzel a borzalmas államadóssággal! És mit is gondolna mást, ha a kormánypropaganda éjjel-nappal mást se nyomat - ugyanis ez most a legújabb pont, amivel az előző kormányokon, incl. Gyurcsány Ferencen fogást remélnek találni. Az csak a kisebbik aggály, hogy egy ilyen kérdést nem az alkotmányban kéne megvitatni. A nagyobbik az, hogy az államkasszának két helyről lehet bevétele: adókból és külföldi kölcsönökből, amiket utólag szintén az adófizetőkből kell finanszírozni. De azért mégiscsak van különbség, hogy ha sürgősen kell pénz az államnak (mondjuk mert válság van), akkor azt az adófizetők zsebéből egy összegben veszi ki, vagy később fokozatosan? Ha a kormányzati kommunikáció ezt normálisan elmagyarázná, és nem csak úgy akarná beállítani, mintha a Gyurcsány-kormány elkurvázta volna a leendő adófizetők pénzét, akkor talán erről a kérdésről is más lenne a közvélekedés.
3. Közös értékek alkotmányba vétele (család, rend, otthon, munka, egészség)?
Megint csak nyílt kapukat tetszenek döngetni. Elég csak fellapozni a jelenleg hatályos alkotmánynak rögtön az első fejezetét, annak is a 15.-18.§-ait. Persze ha abból valami mégis hiányzik, pótolják bátran. Ami itt kiveri a biztosítékot, az kérdés vége: "Mások szerint ez nem szükséges. Ön mit gondol?" Hogy konkrétan kikről van szó, azt bővebben nem fejti ki, de a figyelmet kellően felhívja a sötétben bujkáló ellenfülkeforradalmárokra, akik már a spájzban vannak - de Te, kedves szavazó, ugye még mindig a belső ellenséggel szembeni Nemzeti Egységet, és annak vezérét támogatod? Hogy a fenti a fogalmak konkrétan mit takarjanak, ne aggódj, azt majd mi elmondjuk - csak ikszelj bátran igennel!
(Folyt. köv.)
