Tersánszky Józsi Jenő - Grecsó Krisztián: Cigányok
(Katona József Színház, rendezte: Máté Gábor,
bemutató: 2010. október 15.)
Tegnap felröppent fészbúkra, hogy a Katonában a Cigányok egyik mellékszerepére Nagy Ervin ugrik be, egyszeri alkalom, szóval aki még nem látta, az most siessen. Igaz, már fél éve adják (egészen pontosan október 15. óta - ez is beszédes dátum), ciki is, hogy nekem eddig még kimaradt, így pont ezt az alkalmat nem hagyhattam ki.
Aki nem olvassa el előtte az ajánlóban az apró betűt, azt elég kellemetlen meglepetés érheti. Hogy egy cigányságos témájú darabnak miért pont most van aktualitása, talán nem kell nagyon részletezni. Mégis, aki a szerzők közül csak Tersánszky Józsi Jenő nevét jegyzi meg, a sztorit nyolcvan évvel később kettévágó és folytató Grecsó Krisztiánét már nem, akkor egy pont után igencsak zavarba jöhet. Sőt már a darab elejétől is, tudniillik azon, hogy egy ilyen ósdi, giccses, romanticizált, már a maga korában sem igaz sztereotípia-parádét, mint a Tersánszky-darab, hogy tűzhetett épp a Katona műsorra? ("Ebben teljes képét kapjuk a tradicionális cigány-karakternek, amely nyilván azért vált tradicionálissá, mert igaz." - írta Schöpflin Aladár a Nyugat 1930/6. számában. Ezek szerint ő is tudott marhaságokat összehordani.)
(A képek az előadás honlapjáról származnak.)
Tersánszky tehát csak alibi volt a Katonának és Grecsó Krisztiánnak, valamint a rendező Máté Gábornak, hogy saját nézőpontú keresztmetszetet nyújtsanak 2011 Magyarországáról, a cigány-többségi nemcigány magyar társadalom együttéléséről. Igaz, ők is ugyanazokból sztereotípiákból építkeztek, amik a rendőrségről, a politikusokról, a sajtóról, a falusiakról és persze a cigányságról közöttünk léteznek - ám közben még a néző sem mindig tudja, hogy ezzel csak görbe tükröt akarnak-e tartani a nézőnek, vagy nem éppen azt üzenik-e: a saját sztereotipikus gondolkodásunk miatt válunk mi is két lábon járó sablonokká?
Ha a színészi játékok közül akarnék egy-egy jól sikerültet kiemelni, akkor szinte mindenkiről lehetne mit írni. A darab fiatal szereposztásából azonban már az első pillanattól kezdve a teljes lényében magában hordozza Szirtes Ági, a családot összetartó nagybetűs ANYA szerepében, akit a telepen kívüli kegyetlen világban már csak kis ponttá válik, akárcsak gyermekei, akikről - hivatalosan - az egész konfliktus szól. Hivatalosan.
