Igazából nem is hiszem el, hogy valóban G. Fodor Gábor volt. El nem tudom képzelni, hogy valaki az ő pozíciójában arra vetemedjen, hogy egy politikust a feleségén és kiskorú gyermekén keresztül támadjon be. És azt se hiszem el, hogy az első kérdésre adott nyúlfarknyi, lekezelő választ is ő írta volna. Valószínűleg csak kölcsönadta a főszerkesztői hozzáférését egy megbízhatónak hitt kollégájának, amíg ő éppen síel a Himaláján vagy pancsol a Titicaca-tóban, és semmi nem jut el hozzá abból, amit idehaza a nevében művelnek.

Ha meg tényleg ő volt, akkor teljességgel felfoghatatlan, hogy ő, aki mégiscsak egy tudósember és egy politikai intézet vezetője, mit akart a Tóbiás Józsefet, de még inkább feleségét az egykori szupermodell Rába Tímeát lejárató cikkel elérni? A tudományos munkásságát ítéljék meg szakmabeli kollégái - de hogy alkalmasnak bizonyult egyetemi tanárnak, már azt mutatja, hogy nem valamilyen mentálisan alulfejlett szarvasmarháról beszélünk. A 888.hu főszerkesztőjeként persze felelős azért, ami azon az oldalon megjelenik, de mint politológus, akármennyire híve és részese a jelenleg regnáló politikai hatalomnak, egyszerűen nem találhatja nevéhez és tudományához méltónak, hogy egy ilyen alpári és személyeskedő fércművet jelentessen meg.

A szóban forgó G. Fodor Gábor. kép: ELTE

Ha valaki nem tud különbséget tenni pornó és akt között, mindemellet meg tizenhúsz éve megjelent képeket akar valami nagy leleplezésként eladni, önmagában is vet föl kérdéseket. De hogy valaki egy tizenhárom éves kislányt is méregessen és kóstolgasson, valami olyan mértékű aljasságra és személyiségferdülésre enged következtetni, ami egy felelősséggel rendelkező, országos közszereplőről teljességgel elképzelhetetlen. (Főleg, hogy nem olyan gyerekről van szó, aki közpénzből áll meg a saját lábán, vagy akit az apja önhatalmúlag kinevez állami reprezentánsnak.)

De már az, hogy valaki érvek, plusz bármilyen politikai téma nélkül, pusztán személyeskedéssel, családtagok múltjával, vagy akárcsak egyedül az adott politikus kopaszságán való viccelődéssel akar fogást találni, arról egyáltalán nem feltételezhető, hogy diplomája van bármilyen tudományból, pláne politológiából - nemhogy még oktatja is. Ha viszont mégis ez a helyzet, úgy borzasztóan szomorú végignézni, ahogy ez a valaha ígéretes és jobb sorsra érdemes, fiatal szakember a politikai szereplésért cserébe ennyire leépíti önmaga emberi presztízsét és méltóságát. (Másik lehetőség: másvalaki helyett tartja a hátát, és valami miatt inkább elviszi az egész balhét egyedül, minthogy a cikk valódi szerzőjének a kiléte nyilvánosságra kerüljön.)

Akár ő volt, akár nem, teljesen irreleváns, hogy G. Fodor Gábor egyébként hogy néz ki. Ha megfelelne a kor férfiideáljának, akkor se lenne elfogadhatóbb, amit abban a cikkben leközölt. (Bár heteró pasiként nem értek hozzá, de innen nem is látok különösebb gondot a külalakjával.) Meg egyébként is: akinek otromba személyeskedésre csak otromba személyeskedés a reakciója, az ugyanúgy nem jobb G. Fodor Gábornál, vagy annál, aki azt a cikket valóban írta. Ugyanígy irreleváns, hogy ki ítéli el őt emiatt, ha egyébként a szép szóvirágokat nem követi semmi gyakorlati lépés. Ha a kormányzat egy hímsoviniszta énekes melletti, intézményes kiállásként állami szerződéseket képes felbontani, akkor senki ne mondja, hogy a kormánypárt saját hírportáljának állami támogatását nem tudják szabályozni. És azt se mondja senki, hiába övé az állampárt ötös számú tagkönyve, hogy a konzervatív újságírásba a személyeskedés nem, de a szagról megismerős burkolt zsidózás teljesen belefér. (És azt se, hogy ha valaha hallgatott is Pink Floydot, Hairt és Jesus Christ Superstart, abból egyenesen következik, hogy sikerült is belőle tartalmilag bármit is felfognia.)

A megnyugtató az lenne, ha G. Fodor Gábor - aki az eset óta még nem mutatkozott nagy nyilvánosság előtt - egyszer csak hazaérkezne, elborzadna, elnézést kérne, lemondana a 888.hu főszerkesztéséről - de előtte még eltávolítaná, aki az ő nevével visszaélt és lejáratta ország-világ előtt. Akkor még lenne esélye, hogy még valaha is tudósként és tanárként lehessen tisztelni.