Jamala (Dzsamala) ukrán énekesnő megnyerte a 2016-ban, Stockholmban rendezett Eurovíziós Dalversenyt. Ez önmagában nem nagy dolog, máskor is nyert már Ukrajna Eurovíziót. Ami ezt a győzelmet valóban érdekessé teszi, az a produkció politkai tartalma, ami mögé Európa szombat este beállt.

Dzsamala a győzelmét ünnepli Stockholmban.
Fotó: AFP. Forrás: ABC News. Bicepsz: nem semmi.

Ukrajna eleve erős politikai üzenetet küldött a svéd fővárosba. Dzsamala - teljes nevén: Szuszana Dzsamaladinova - krími tatár származású, és a dal refréne is krími tatár nyelven hangzott el. (A többi része angolul.) Ukrajna  tehát nyíltan megüzente: a Krím-félszigetet, a lakóit és kultúráját továbbra is a sajátjának tekinti. A dal címe - ami egyszerűen annyi, hogy "1944" - egyből történelmi kontextusba helyezi a szöveget. A klipből az is kiderül: a dal konkrétan a krími tatárok hetvenkét évvel ezelőtti kitelepítéséről szól. (Dzsamala családjával is ez történt, ő maga a mai Kirgizisztánban született 1983-ban. A kitelepítés oka egyébként elvileg a német és román megszálló csapatokkal való együttműködés vádjával kimondott kollektív bűnösség volt. A kollektív bűnösség elvéről meg hazai példákból is tudjuk, hogy alapból csak igazságtan lehet.)

Ha a párhuzamos utalás a jelenlegi kelet-ukrajnai konfliktusra nem lenne elég nyilvánvaló, akkor íme egy kis részlet a dalból:

When strangers are coming... They come to your house, They kill you all and say, We’re not guilty not guilty.

Amikor idegenek jönnek... Betörnek a házadba, mindenkit megölnek, és azt mondják: "nem vagyunk bűnösök, nem vagyunk bűnösök".

Segélykiáltás a világnak és Európának: ahogy hetven éve, most is itt vannak és viszik - ezúttal már az egész Krímet, cakkumpakk, áleszcuzámen. Európa pedig a segélykiáltást meghallotta. Igaz, a meghallás éppen annyira volt szimbolikus, mint a szóban forgó dal, de akkor is világos állásfoglalást adott, hacsak ezen az egy estén is. Bár a közönségszavazatoknál a legtöbb pontot éppen Oroszország kapta, ez neki az összesítésben azonban csak a harmadik helyhez volt elég. Attól még a pontverseny végül itt is egy orosz-ukrán párharccá vált, aminek egyik színterén Oroszország győzött, a másikon Ukrajna. És ez valóban nem csak a dalokról szólt.

Egy másik példa idénről a nyílt politikai véleménynyilvánításra: az örmény Iveta Mukucsjan az azeri-örmény háborúskodás tárgyát képező Karabah-hegyvidék zászlajával ünnepli a továbbjutását az elődöntőből. Az Eurovízió ezt az állásfoglalást már nem díjazta túlságosan, például mert emiatt kizárással fenyegette az énekesnőt. Forrás: ArmInfo

Az Eurovíziós Dalverseny az európai nyilvános diplomáciának (public diplomacy) fontos színtere, így nem mindegy egyik országnak se, hogy mit árul el magáról és milyen üzenetet közvetít a produkciójával, vagy csak egyszerűen milyen képet fest magáról, az őt képviselő előadó által. (Magyarország idén ezt a potenciált nem annyira használta ki, mint például tavaly Boggie békedala, vagy két éve Kállay-Saunders András gyermekbántalmazás elleni kiáltványa.) Tehát nem, nem csak a zene számít. Aki ezen csodálkozik vagy felháborodik, nem érti az egész verseny lényegét. Idén az ukrán produkció fő ereje a világpolitikai mondanivaló volt, az orosz előadó pedig színpadi látványban verte az egész mezőnyt. Illetve ne felejtsük el, hogy az európai népek közül az orosz diaszpóra a legnépesebb szerte a kontinensen, tehát amíg ez a pontozási rendszer marad, addig a közönségszavazatok orosz fölényét papírformának vehetjük.

Az mindenesetre igen nagy szívás lett volna, ha jövőre Sidney-ben kell Eurovíziót tartani. Ám ehelyett szegény ausztrál kislányt - pestiesen szólva - jól pofára ejtették, hogy először az égbe röpítették egy 110 pontos előnnyel, majd amint egy pillanat alatt lecsúszott másodiknak, már senkit nem érdekelt, mi van vele. A show-nak vége, most már csak a győztes dal a fontos. Ezt játsszák a rádiók, erről szólnak a híradások, ezzel van tele a média. Európa zenei zsűrijei és popzenei közönsége közösen úgy döntöttek, hogy ez a dal az, ami 2016-ban leginkább képviseli földrészünket zeneileg, formailag, tartalmilag, üzenetileg. Jövőre a versenyt pedig valahol Ukrajnában rendezik, valószínűleg Kijevben - de az sem kizárt, hogy Donyeckben vagy Szevasztopolban. De odáig a kemény diplomáciának is rengeteget kell még dolgoznia. (Apdét: a Krímen rendezendő jövő évi Eurovíziós Dalverseny ötlete azóta már Ukrajnában is fölmerült.)

Megjelent a Piroslap blogon.