Nyilvánvalóan végighazudták az elmúlt három hónapot. Teljesen világos, hogy amit mondanak, az nem igaz. Európában ilyen böszmeséget kormány még nem csinált.
Nagyjából ezzel lehetne összefoglalni a kormányzat koronavírus-járvánnyal szembeni védekezését. A COVID-19 névre keresztelt kórokozó január végén jelent meg Európában, és Magyarországra valóban aránylag későn, csak március elején érkezett meg. Ám ennek az oka egyedül geopolitikai helyzetünkben keresendő, hiszen a nyugat-európai berobbanáskor az egész közép-kelet európai térség - a Baltikumtól a Balkánig - sokáig kimaradt. Tehát a Fidesz kommunikációja - amit természetesen az egész pártmédia átvett - miszerint "példátlan gyorsasággal", már egy héttel a megjelenése után meghozták az első óvintézkedéseket, valójában azt jelenti: a magyar állam nemcsak egész Európához képest volt egy hónapos lemaradásban, de már idehaza is 15 körül volt az igazoltan fertőzöttek száma, amikor a kormány elkezdett foglalkozni a kérdéssel.
Az ellenzéki pártok legfeljebb ezt kérték számon, de egyébként olyan konstruktívak voltak, mint 2010 óta még soha. A Fidesz megbuktatása helyett hangsúlyozták, hogy most egy stabil és felkészült kormányra van az országnak szüksége. Ennek megfelelően folyamatosan tolták a javaslataikat - amivel nem is volt nehéz dolguk, egyrészt a külföldi tapasztalatokat, másrészt a józan paraszti eszet tekintve - amiket a kormány, ha nem is túl gyorsan, de olykor befogadott. Az országban tehát régóta nem látott összezárás honolt. Ebbe a már-már idilli környezetbe csúszott be előbb a Magyar Hírlap és Gulyás Gergely "vírusnak szurkolós" kamaradarabja, majd a felhatalmazási törvény, ami csak arra volt jó, hogy a kormány visszaevezze az országot a saját terepére. Hiszen a kormányzását csak hatalomtechnikai és kommunikációs eszközökkel tartja fönn - ezen belül is az állandó feszültségkeltéssel, amivel kiválóan tudja aktivizálni a saját frusztrált táborát. Migránsok, Soros György, ország egyik felét a másikkal, határon túliakat a határon belüliekkel... A lényeg, hogy az állandó szükségállapot felülírja a releváns kérdések és gondolatok felvetődését.
Miközben nemcsak a járvánnyal kapcsolatban beszélnek összevissza (kell-e maszk vagy nem; otthon kell-e maradni, vagy sem; be kell-e zárni az iskolákat vagy sem), de láthatóan a gazdasági válságot sem óhajtják enyhíteni - legalábbis ami az emberek oldalát jelenti. Hiszen éppen a munkájukat elvesztetteket nem segíti semmivel, ehelyett valamilyen újabb közmunkaprogramot lenget már napok óta. Kipróbált módszer ez: minél inkább kisemmizett egy csoport, réteg, nép, annál inkább függ az aktuális földesurától vagy kormányától - és minél kevésbé van bármilyen perspektívája, annál inkább meg lehet venni pár odadobott aprópénzzel. Mivel az öntudatosságra nevelés, önmagunkért kiállás, artikulált érdekképviselet a korábbi tantervekből mind kimaradt, ne reméljünk túl sokat az istenadta néptől.
Az sem teljesen világos, hogy mitől fog a vírus május 3-án tetőzni. De ha így is van, akkor teljesen irracionális, hogy másnap érettségiket tartsanak, és pont a maxon (vagyis a kellős közepén) lazítsanak az intézkedéseken. Bár az egyetlen forrás, ahonnan bármit megtudhatunk, az Operatív Törzs tájékoztatása, ami hogy, hogy nem, hírzárlatot rendelt el a kórházakban, így senki nem is tud utánajárni, hogy amit ők mondanak, az igaz-e? Valószínűleg nem véletlenül. De minden összeesküvés-elméletet latba vetve is sokszor csak találgatni tudunk, hogy mi miért történik - és a harmincezer hazaküldött kórházi betegről még nem is beszéltünk. Talán legközelebb.
