Tegnap este a (már csak ideiglenes) Magyar Köztársaság Országgyűlése felfüggesztette Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát. Az MSZP - minden belső feszültség ellenére is - kiáll egykori párt- és miniszterelnöke mellett, és ötvenes évekhez hasonló koncepciós pert emleget. Gyurcsány Ferenc perbe állítása valóban a Fidesz és a Jobbik kampányígérete volt, sőt az LMP is már régen jelezte: törvénytelenséget talált a meghiúsult sukorói kaszinó-beruházás kapcsán. Ám ez a hasonlóság a jobboldali pártok és az Lehetmás között valójában inkább különbség.
Egy normális jogi eljárásban először a bűncselekményt állapítják meg, majd megfelelő felderítés után, ha a nyomozó hatóság talál gyanúsítottat, az javaslatot tesz az ügyészségnek vádemelésre. Majd a bíróság, alapos tárgyalás után, a hatályos törvénykenek megfelelő ítéletet mond, megnevezve a tettes személyt és az ítéletet. Gyurcsány Ferenc esetében viszont ez pont fordítva történik: előbb lett megnevezve a bűnös (a Jobbik a "húsz évet a húsz évért" jelszóval még a várható büntetés súlyát is jó előre meghatározta), és csak azután, a Fidesz-kormányzás alatt álltak fel mindenféle bizottságok, hogy bebizonyítsák a volt miniszterelnök bűnösségét. A 2006. október 23-i rendrakás kapcsán nem találtak semmit, így hát meglovagolták Sukorót. Közben Szijjártó Péter (pontosabban rajta keresztül Orbán Viktor) is bejelentette: ha nem is találnak semmi törvénytelent, majd a törvényeket fogják ennek érdekében alakítani. Igaz, ezt az államadósság kapcsán mondta - de ha ez az elv az elv megvalósul, az egész igazságszolgáltatás gyakorlatára kiterjed majd. A visszamenőleges törvénykezés pedig már eddig sem volt ismeretlen a kétharmados parlamenti többség előtt.
Ezek után az igazságszolgáltatást - már nem is titkoltan - többé nem a független bírói hatalom, hanem a politika, ezen belül is a Fidesz irányítja, és a demokratikus jogállamiság helyett csak az új állampárt rövidtávú céljait szolgálja. Ezen belül is leginkább annak megmutatását, hogy ki is itt az úr, és hogy jár az, aki ellen mer (vagy mert valaha) ellenszegülni? Ez nem csak az ötvenes évek igazságszolgáltatására jellemző, hanem a mai magyar jobboldal által istenített Horthy-korszakéra is. Így veszik ma is őrizetbe, akire csak Orbán Viktor rámutat, akárcsak a kolontári katasztrófa után. "Virág elvtárs, ez már az ítélet."
Az LMP már eddig is megpróbált lavírozni az MSZP és a Fidesz között, nehogy bárki azt gondolja, hogy valamelyiküknek a titkos szatelitpártja. Ennek köszönhetően mindkét párt meg van arról győződve, hogy valójában a másik érdekeit szolgálja ki. Parlamenti jelenlétük első hónapjaiban nem nagyon mutatták a jelenlétüket, majd sürgősen intéztek pár kirohanást, amik láttán a külső szemlélő tényleg nem tudta eldönteni: ezekkel vagy gesztusokat akarnak gyakorolni (többnyire a Fidesznek), vagy csak egyszerűen ennyire nem értenek a pártpolitizálás (politics) formáihoz? Ez utóbbi nem is lenne csoda: megalakulásukkor is már azzal az igénnyel léptek fel, hogy a politika játékszabályait megváltoztassák. Szakpolitikák (policy) szintjén - leginkább a környezetvédelem és a civil politika - aránylag ott voltak, és az utóbbi hónapokban még a devizahitelesek megsegítése terén is tettek építő jellegű javaslatokat.
Egy párt megítélésében ennek kell a fő szempontja lennie, nem pedig az, hogy a plenáris szócsatákban jól legyőzze a többieket. Lehet, hogy ez így nem túl látványos, mert a híradóba csak az utóbbi kerül be. De akkor vagy idomujon az LMP is ahhoz, aminek szerinte másnak kéne lennie - vagy vállalja fel, hogy kimarad belőle. Mert így most azzal,hogy megszavazták Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését, - vagy összeesküvésből, vagy mutyiból, vagy tisztán tudatlanságból - tettek egy olyan lépést, ami a ciklus végéig már megpecsételi a sorsukat. Gyurcsány Ferenccel szembeni ellenszenvüknek egyrészt tényleg megvan az az alapja, hogy enélkül ma párt nem szerezhet szavazókat, másrészt viszont tényleg maga a sukorói ügy volt az, ami meggyőződésből vált vesszőparipájukká, és csak ezután vádolták Gyurcsány Ferencet törvénysértéssel. A tegnap esti szavazataikkal mégis a Fidesz hatalomgépezetének adtak plusz löketet. Ezzel pedig nemcsak az ellenzékiségük vált hiteltelenné, hanem az a szándékuk, hogy a Fidesz által felépített államrendszert visszabontsák, és ezért még az MSZP-vel és a Jobbikkal is képesek lennének összefogni. Ebből most csak a Jobbikkal való összefogás realizálódott, a többiről viszont örökre lemondtak.
Sokkal hitelesebb lett volna, ha tartózkodnak azzal az indokkal, hogy Gyurcsány Ferencnek (szerintük) felelnie kell Sukoróért, de nem úgy, hogy az csak a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja. A Lehetmás ezzel szemben elérte, hogy az MSZP már soha az életben ne akarjon velük szóba állni - így az eddig legvalószínűbb forgatókönyv 2014-re, ti. hogy az MSZP és az LMP közösen váltanak kormányt, kútba esett. Az LMP ezzel a döntésével kijelentette: nem kíván hosszú távra tervezni, sem pedig részt venni majdan a magyar demokrácia visszaállításában. Ezek után nem marad más döntésük, minthogy a Fideszhez dörgölőzve elveszítsék maradék szavazóikat is, majd eltűnjenek a narancssárga süllyesztőben. Kár értük.
