A szombati Budapest Pride-nak még zajlanak az utórengései, és bennem is maradt még egy szösszenet a témával kapcsolatban. Tóta W. Árpádnak igaza van abban, hogy a Pride nem csupán a melegek (leszbikusok, transzneműek, queerek, nemciszheterók) jogairól szól, hanem mindenkiéről. Például az enyémről is. Ugyanis nem csak a meleg férfiak nem házasodhatnak más férfival, hanem én sem. Nem mintha ez nálam tervben lenne, de a szabadságjogok ippeg arról szólnak, hogy ha akarok, akkor élek velük, ha meg nem, akkor meg nem. Márpedig ezzel a jogommal akkor sem tudnék élni, ha akarnék, innentől kezdve pedig a törvénykezés engem is korlátoz a szabadságomban.
A Budapest Pride 2017. július 8-án
Míg ha két férfi vagy két nő összeházasodhat, az senki mást nem foszt meg a jogaitól. Legfeljebb azok hiszik úgy, akik csakis kizárólagosságban tudnak gondolkodni. Akik a saját, öncélú hegemóniájuk jogosságát észérvekkel úgysem tudnák alátámasztani, ezért annak fenntartására különböző "szentségeket" találnak ki. (Persze szentségek létezhetnek, vallástól függően mindenkinek más, de sufniban gyártani újakat, majd azokat megkérdőjelezhetetlen politikai alapvetésként használni, bizony nem éppen egy szekuláris demokráciához méltó tett.) Vekerdy Tamás írta meg nemrég (körülbelül), hogy ezek alapvetően gyenge emberek, akiknek szükségük van a tudatra, hogy ők teljesítmény nélkül, a puszta létezésüktől többek másoknál. Nem csoda, hogy a nagymagyarországos (=a magyarságnak, azon belül önmaguknak a szomszédos népek fölötti felsőbbrendűségét hirdetők), a sorosozós, a zsidózós és a buzizós körök nagyjából egybevágnak.
Márpedig Magyarországnak jelenleg nagyon gyenge kormánya van. Ezért kényszerül állandó uszításra, kifelé mutogatásra, külső-belső ellenség gyártására, gyerekeink módszeres elbutítására, és az értelmesek kirúgására az országból. Most már csak egy erős ellenzék kéne, ami tudatában van saját erejének, nem bizonytalankodik, nem fél legmagasabb szinteken kiállni a szexuális (és egyéb) kisebbségek, és rajtuk keresztül minden polgár jogaiért, és nem csak másoktól összevágott jelszavaktól érzi magát okosnak, miközben egy nyári tábort sem tud megszervezni. Egy olyan erős ellenzék, ami elég erős ahhoz is, hogy az országot békés, civilizált, európai úton vigye végre előre.