Petry Zsolt Forrás: Weltfussball.de, nekik meg bizonyára a Hertha.

Az egykori Magyar Nemzet nevét viselő sajtótermékben megjelent egy interjú Petry Zsolt volt válogatott focistával, a berlini Hertha BSC (ma már szintén csak volt) kapusedzőjével. Az interjú nagyobbik, közepesen érdektelen részében a magyar labdarúgásról van szó, majd az utolsó előtti kérdésnél a beszélgetés bizarr fordulatot vesz: szóba kerül Gulácsi Péter, a magyar válogatott jelenlegi kapusa, aki februárban szót emelt a szivárványcsaládok és LMBTQ emberek érdekében. Petry Zsolt először látszólag még meg is dicséri Gulácsit, hogy kiállt az elvei mellett, és előadja, hogy ő, mármint Petry, az ő "nemzeti oldalával" együtt mennyire tiszteli mások véleményét - majd egy száznyolcvan fokos fordulattal mégis inkább ellenzi, merthogy a magyar lakosság többsége ezzel úgysem ért egyet, meg egy sportoló az sportoljon, végezze el a munkáját, és ne nyilvánítgasson itt társadalmi-közéleti véleményeket. Majd a legutolsó alákérdezés után ("Társadalompolitikai kérdésekben van véleménye?") valahogy megváltozik a hozzáállása: ahelyett, hogy következetesen visszautasítaná, hogy sportemberként közéleti kérdésekben megnyilvánuljon, levág egy olyan rasszista és kirekesztő monológot, hogy ihaj. Mindez olyan jól sikerült, hogy a Hertha azonnali hatállyal meg is vált Petry Zsolttól.

Petry Zsolt az utolsó kérdés után rögtön a bevándorlásról kezd el beszélni, az egész jelenséget egy az egyben a bűnözéssel azonosítva. Ezt lehet úgy is értelmezni, hogy en bloc lebűnözőz mindenkit, aki más országból vagy kontinensről érkezett Európába - illetve úgy is, hogy a bűnözők miatt büntetne kollektíven mindenkit, aki nálunk szeretne élni. Egyik lehetőség sem jobb a másiknál. Majd folytatja valamiféle "nemzeti értékekkel", meg azzal, hogy "Európa keresztény földrész" - szanzsén kirekesztve Európa legalább egyharmadnyi nem keresztény polgárát. Nem csak a bevándorlókat, hanem például a több száz éve itt élő muszlim közösségeket és népeket, a zsidóságot, az önként más vallást választókat, vagy éppen az ateistákat. Az általa elképzelt vallási homogenitás elvesztését pedig "erkölcsi leépülésnek" és "morális mélyre süllyedésnek" nevezi - miközben egy bekezdéssel korábban még ő aggódott "a véleménynyilvánítás színvonaláért". Petry Zsolt az egész bevándorlás kérdését faji-vallási-származási alapokra helyezi, és hirdet valamiféle avíttas inkvizicionizmust, aminek - mivel tökéletesen ellentmond Isten sokszínűre teremtett világának - abszolúte semmi köze nincs a kereszténységhez, és talán még ennél is kevesebb a konzervativizmushoz (amire szintén hivatkozik).

Azon a bizonyos "nemzeti oldalon" természetesen menetrendszerűen elkezdődött a véleménydiktatúrázás, és hogy a dekadens nyugaton az ember nem mondhatja el, amit gondol, bezzeg nálunk... Akik éjjel-nappal a kirekesztést hirdetik, következésképpen semmilyen toleranciát nem is lehet rajtuk számon kérni, azok szokás szerint a toleránsoktól várják el, hogy tolerálják az ő intoleranciájukat. Pedig Petry Zsolttal a Hertha a végletekig toleráns volt. Nyilván ismerték Petry Zsolt politikai preferenciáit: egy munkahelyen az ilyesmi nem nagyon maradhat titokban, főleg, amikor a külföldön élő magyart kérdezgetik, hogy mi is van ezzel az Orbán nevű figurával? Petry Zsolttól a Hertha csak akkor vált meg, amikor a klub egyik dolgozójaként, a Hertha-család tagjaként tett a klub - és általában a német társadalom - részéről elfogadhatatlan kijelentéseket. Megadták Petry Zsoltnak az esélyt, amit minden migránsnak: illeszkedjen be, sajátítsa el az ország és a munkahelye értékeit, vagy ha ez nem sikerül, legalább nyilvánosan ne szarjon arra az asztalra, ahonnan eszik. Petry Zsoltnak ez több év integrációs folyamat után sem sikerült, sőt ország-világ előtt mondott olyanokat, amikkel szégyent hozott a melegítőre, amit viselt, és a városra, ahol élt.

Egyébként ha Petry Zsolt nem Németországban, hanem mondjuk Oroszországban, vagy valami harmadik világbeli diktatúrában dolgozik, és úgy mondja el a véleményét az ottani borzalmas közállapotokról és az "erkölcsi leépülésről", akkor az onnan való kirúgása is teljesen érthető lenne. Akinek vállalhatatlan egy rendszer, nem megy oda - de ha már odament, akkor egyszerűen nem beszél így arról a helyről, ahol őt befogadták. Ha már "morális mélyre süllyedésről" beszélünk, akkor ennek a megszegése mindenképpen az.

Hogy itt a jobboldal részéről pedig valójában nem a tolerancia és a szólásszabadság melletti kiállásról van szó, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy Magyarországon két embert is kirúgtak, mert Gulácsi Péter nyilatkozatát akár csak egy lájkkal is megtámogatta - ezt valahogy mégsem kísérte a "nemzethy oldal" felháborodása. Itt arról van szó, hogy a totalitarizmus azt gondolja, hogy a liberális demokráciát a saját fegyverével fogja legyőzni: a toleránsok majd az intoleranciát is elkezdik tolerálni, és ezzel a rendszert sikeresen szét lehet bomlasztani belülről. Viszont stabil demokráciákban létezik a rendszernek saját önvédelmi mechanizmusa is - Petry Zsoltnál pont ezt láthattuk működés közben.

A tolerancia ugyanis nem mindennek a végtelenségig való akceptálását jelenti. Van a liberális demokráciának az az alapelve, ami minden XXI. századi, civilizált társadalom alapja: mindenki szabadsága addig terjed, amíg másét nem sérti. Ha valaki tehát kiáll hátrányosan megkülönböztetett emberekért, hogy valóban mindenki joga addig terjedhessen, az teljesen belefér - ha viszont valaki beletapos mások jogaiba, akár azzal is, hogy azt hirdeti, hogy mások jogainak a páros lábbal tiprása teljesen jogos és kívánatos, sőt mi több: éppen az jelenti az erkölcsi magasabbrendűséget, az már nem fér bele. Ezt lehet kettős mércének hívni, és valahol joggal: az időt se mérjük kilóra, a távolságot se Celsiusra, a kirekesztést pedig valóban nem mérjük a demokrácia mércéjével, mert nem ugyanaz a kategória. A rablógyilkosság sem fér bele a békés együttélésbe, de mégse mondjuk a börtönökre, hogy szegény elkövetőket korlátozzák az alkotmányban rögzített személyi szabadságukban. Petry Zsolt nem rablógyilkos, senki nem is akarja börtönbe küldeni - de tény, hogy olyat tett, ami nem fér bele egy modern, nyugat-európai, nyílt, befogadó társadalom normarendszerébe, ezért pedig, teljesen természetesen, megkapta a maga szankcióját. Ennyi történt, nem több.