Kérjük, szíveskedjenek vigyázni, a zsarnokságok leáldoznak. Szíria következik.
Amerika és a népirtások tekintetében nagyjából öt plusz egyféle variáció képzelhető el:
1. Nincs népirtás és Amerika sem avatkozik be, mert nincs miért. A világ knapp kétszáz országából minimum egyszerre százkilencvennyolc ebbe tartozik.
2. Nincs népirtás, de Amerika azért beavatkozik. Például mert neki nem tetsző kormány kerül hatalomra, mint Iránban '53-ban vagy Grenadában '83-ban. Ez még az old school republikánus hozzáállás, ma már nem szokták használni. Ennek továbbfejlesztett változata, amikor
3. Nincs népirtás, de Amerika beavatkozik, és akkor már lesz. Elég annyit mondani, hogy Chile '73. Ez a szokásos Kissinger-féle doktrína, miszerint ha a Amerikának valami jó, akkor támogatjuk, ha meg nem jó, akkor megdöntjük. Ma viszont a múltbeli ilyenek (Nicaragua, El Salvador) miatt is egyre többet kell Amerikának magyarázkodnia, Kissinger pedig nyilvánvalóan elég sok kárt okozott Amerika megítélésének, hogy az ilyen felsálak miatt megnövekedett antiszemitizmusról ne is beszéljünk.
4. Népirtás van, de Amerika távol marad: olyankor miért nem tesz semmit ellene, pláne ha meglenne hozzá a hatalma? Ruanda, Bosznia.. Csak pár olyan népirtás, ami Amerika (vagy az általa befolyásolt nemzetközi erők) tudtával és végignézésével történtek. De akár a második világháborúban is az amerikai gépek miért a budapesti lakóházakat bombázták, miért nem az Auschwitzba tartó síneket? Ha a transzportok állnak pár napig, máris megmenekül pár ezer ember. De Amerika nem zsidókat akart menteni, hanem háborút akart nyerni, és a haderejét arra fordította, ami a célját szolgálja. Vagy annyit mondok, hogy 1956, amikor is egy ország várta az amerikaiakat - csak ők akkor éppen Szuezzel voltak elfoglalva, érthető módon.
5. Népirtás van, Amerika pedig beavatkozik. Ilyenkor meg természetesen jönnek a békeszónokok, akik szerint Amerika féktelen agresszor, aki magát milyen jogon érzi feljogosítva, hogy világcsendőrt játsszon, és különben is az egészet csak a pénzért teszi meg az olajért, és minden állítólagos humanitárius szándék csak maszlag. Szaddám Husszeint például már-már annyira kellett sajnálni, mintha a világ legbölcsebb vezetője volna, Irak pedig a béke és demokrácia szigete. Az afgán tálibok békés vallási fanatikus uralma, csadorral, szakállrendőrséggel, nyilvános megkövezésekkel is nyugodtan maradhatott volna, csak ne bántsuk a világbékét.
+1. Népirtás van, Amerika beavatkozik, és akkor még nagyobb népirtás lesz. Ezek leginkább azok a helyzetek, amikor az Egyesült Államok egy meglévő konfilktusba száll bele, ahol egyik fél sem a civilizáció gyöngyszeme, pl. a koreai vagy a vietnámi háború. Most Szíriában is hasonló kezd kibontakozni, de amíg még el sem kezdődik, ne ítéljünk előre.
Hasznos térkép a szíriai polgárháborúról (júniusi állapot), forrás: Wikipedia. Zölddel a kormányerők kezén lévő települések láthatóak, barnával a lázadók által elfoglaltak, okkerral a kurd csapatok által ellenőrzöttek, kékkel pedig az eldöntetlen helyzetűek. (Ha jól vettem le, akkor türkizzel az inkább a kormányerők, lilával az inkább a lázadók által ellenőrzött területek láthatóak.) Akit jobban érdekel, annak itt egy részletesebb térkép, magyarázatokkal.